A világegyetem bölcsőjéből származó, az eddigi legtávolabbi masszív galaxisra találtak csillagászok az Európai Űrügynökség Herschel-teleszkópjának segítségével.

A HFLS3 néven katalogizált csillaghalmaz fénye már 12,8 milliárd éve felragyogott, vagyis még 900 millió év sem telt el az ősrobbanás után - vélekednek a szakemberek, akik a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában tették közzé felfedezésük részleteit. A HFLS3 galaxis csillagainak tömege csaknem 40 milliárdszorosa a Napénak - írták.

Ez a galaxis bizonyítékkal szolgál arra, hogy a viharos csillagkeletkezéseknek már az ősrobbanás után 880 millió évvel, vagyis az eddig véltnél jóval korábban is voltak fellángoló, heves korszakai - fogalmazott Dominik Riechers, a Cornell Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Tudósok nemrég azt állapították meg, hogy a viharos csillagkeletkezések leghevesebb korszaka kétmilliárd évvel az ősrobbanást követően volt.

A viharos csillagkeletkezés során a galaxisok nagy sebességgel új csillaggá alakulnak kozmikus gázokból és porból. A csillagvihar-galaxisokban - más néven csillagontó galaxisokban - a csillagkeletkezés üteme az átlagosnál nagyságrendekkel, hozzávetőleg ezerszer nagyobb. A HFSL3 azonban még ennél is termékenyebb, évente kétezerszer nagyobb ütemben születnek benne a csillagok, mint a Tejúton - írta a National Geographic.

Szerdán egyébiránt az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is figyelemre méltó, az ALMA "szuperteleszkóppal" végzett megfigyelések eredményeiről számolt be. A teljes egészében március 13-án felavatott, a chilei Atacama-sivatagban működő rádióteleszkópos hálózat segítségével sikerült a fiatal univerzumban pontosan lokalizálni több mint száz olyan galaxist, amelyeket a viharos csillagkeletkezés szakaszában figyeltek meg.

Az ESO kutatói a brit királyi csillagászati társaság folyóiratában, illetve az amerikai Astrophysical Journal című szaklapban szolgáltak részletekkel legújabb eredményeikről.

Forrás: MTI