Április 26-án az atomerőművi katasztrófák áldozataira emlékezünk. 1986-ban ezen a napon történt Csernobilben az a súlyos tragédia, amely erősen ráirányította az emberiség figyelmét az atomenergetika biztonságára.

A békés atom több mint 50 éve lett része életünknek. A nukleáris reaktorok segítségével nem csupán az „energetikai éhséget” sikerült csökkenteni, de több országban a környezet állapota is javult. Példának Franciaországot említhetjük, ahol a villamos energia 75 százalékát atomerőművekben állítják elő. Ebben az országban tizenketted részére csökkent a légköri széndioxid szennyeződés mértéke. Ideálisnak látszik ez a variáció. Az is, de csak ha nincsenek balesetek. Ugyanakkor az atomenergia felhasználásának történetében a különböző országokban voltak üzemzavarok és incidensek. Mintegy 400 - különböző súlyosságú - incidensről tudunk. A legnagyobb a csernobili katasztrófa (Ukrajna), az 1979-es Three Mile Island (USA) illetve a japán Fukusima atomerőmű 2011-es katasztrófája. Egyes kutatók szerint ez utóbbi a radioaktív anyagok kijutását tekintve hússzorosára múlja felül a csernobili szennyeződést. Az említett katasztrófák okai ugyan eltérőek, de az események tapasztalatait a legapróbb részletekig tanulmányozták a szakemberek - állapítja meg Szergej Pikin, az Energetikai Fejlesztési Alapítvány igazgatója.

A legfőbb dolog itt annak felismerése, hogy a technogén katasztrófákban az emberek védtelenek. Ezért előre kell gondolni arra, hogy ilyen helyzetek előfordulnak, kísérletet tenni a kockázatok semlegesítésére, csökkentésére. Itt kiemelt fontossága van a biztonság kérdéseinek.

Világszerte 440-450 atomerőművi reaktor üzemel, több mint 60-at most építenek. A Japánban történt legutóbbi katasztrófa erősen megrongálta az atomenergetika tekintélyét, amely már helyreállt a csernobili katasztrófát követő közel három évtized múltán. Felerősödtek a törekvések az alternatív energetikai források felkutatására – állapítja meg Oleg Dvojnyikov, az „Atomnaja sztratégija” (atomstratégia) folyóirat főszerkesztője.

Alternatívák vannak, természetesen. Lehet gőzzel, gázzal, szénnel működő berendezéseket létrehozni. De létezik az optimális kapacitási egyensúly. A szakemberek szerint közel ezer reaktor működhet Földünkön. Más dolog, hogy az atomerőmű építésével párhuzamosan meg kell oldani a nukleáris hulladékok tárolását is. A közeli 30-40 évben bizonyosan épülnek rektorok.

Az atomerőművi katasztrófák áldozatainak emléknapján számos megemlékezésre kerül sor Oroszországban, Belorussziában és Ukrajnában. Európa 10 országában pedig akcióhetet rendeznek „Csernobil és Fukusima nélküli jövőért” címmel.

Forrás: ruvr.ru