Az első legénység, mely egyéves küldetésre készül a Nemzetközi Űrállomásra, segítheti a NASA Mars-misszióit.

Scott Kelly, az amerikai űrügynökség űrhajósa és Mihail Kornyijenko orosz kozmonauta márciusban indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Gennagyij Padalkával együtt. Kornyijenko és Kelly egészen 2016 márciusáig marad a komplexumon.

Missziójuk az első olyan lesz, amely alatt egy legénység folyamatosan egy évet tölt az űrben, a kutatók szeretnék kihasználni ezt az alkalmat. Orvosokkal együtt követik majd nyomon, hogyan adaptálódik az űrhajósok szervezete az éves odafenn tartózkodáshoz, így alaposabban feltérképezhetik a hosszú távú űrutazás - mint amilyen a marsi misszió lesz - lehetséges hatásait.

Az űrhajósoknak valószínűleg több mint egy évet kell majd súlytalanságban eltölteniük a Mars felé tartó út során. A két asztronauta által elvégzendő egyéves misszió orbitális pályán az első lépés lehet annak megismerése felé, hogyan enyhíthetik azoknak a káros hatásoknak mértékét, amelyekkel az emberi szervezet a hosszú űrutazás során találkozhat.

A NASA szakembereinek már egész jó ismereteik vannak arról, hogyan is viselkedik az emberi szervezet egy hat hónapos űrutazás folyamán, de eme időtartományt meghaladóan az adatok már igencsak homályosak. Kelly lesz az első amerikai űrhajós, aki egy évet tölt az űrben, Kornyijenko viszont nem az első kozmonauta, a nyolcvanas-kilencvenes években több honfitársa tartózkodott teljes egy éven át a Mir űrállomáson.

Az egyéves küldetést úgy tervezték, hogy segítsen kitölteni ama hiátust, amely a hat hónapos és egyéves időtartamot illetően az emberi szervezet változásait érintő tudásunkban tátong.

Többek között folyamatosan figyelik majd az űrhajósok látását, hogy azonnal észleljék, ha valamiféle változás áll be látóképességükben. Korábban ugyanis az asztronauták észleltek némi változást a koponyaűri nyomásban, ami káros hatással lehet a szemekre. A kutatók ezenkívül nyomon szeretnék követni a legénység szervezetében uralkodó mikrobiomot - mikrobiális környezet -, fizikai teljesítőképességüket, finommotoros képességeiket, anyagcseréjüket és egyéb egészségügyi tényezőket.

A felszínre visszaérkezve tesztelik képességeiket olyan feladatok ellátására, amelyekkel talán a későbbi marsi telepesek is szembesülhetnek egy hosszú űrutazás után. A telepeseknek többek között valószínűleg élőhelyet kell felállítaniuk, tárgyakat kell mozgatniuk, miközben a nagyobb gravitációjú környezetbe érkezés miatt szédüléssel és egyéb tünetekkel bajlódhatnak.

A földfelszíni tesztek a kutatók szerint ezért azokat a gyakorlati feladatokat vizsgálják majd, amelyeket az űrhajósoknak egy marsi űrutazáson rögtön a landolásuk után teljesíteniük kell.

Forrás: richpoi.com Kattintson ide...