A Mark Zuckerberg alapította vállalatot, ha nem is direktben, de azzal vádolta meg egyik fizetős ügyfele, hogy csal a kattintásokkal. A Limited Run cég törölte a közösségi hálózaton létrehozott oldalát, mert úgy tapasztalta, hogy a hozzá érkező kattintások 80 százaléka (!) hamis volt. Olyan böngészőkből származott, melyeknél nem volt bekapcsolva a JavaScript, miközben korábban csak a beérkező klikkek 1-2 százalékánál fordult elő ez a helyzet; a rájuk kíváncsi látogatók közel 100 százaléka olyan böngészőt használ, melyen aktiválva van a JavaScript. Márpedig utóbbi hiányában igen nehéz elemzőszolgáltatással ellenőrizni a kattintás hitelességét, írta a vállalat.

Noha a Facebook tagadta, hogy ilyen eszközökhöz folyamodna a hirdetéseiből származó jövedelem felpörgetéséhez, a napokban maga ismerte el, hogy sok tízmilliónyi hamis account létezhet a rendszerében. 83 millió regisztrációról állítja a közösségi oldal üzemeltetője, hogy azok mögött valószínűleg nincsen egyedi felhasználó, ami a 955 milliós aktív tábort nézve majdnem 9 százalékos arány.

Az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) beadott dokumentum szerint három részre osztja a Facebook a hamis profilokat. Az első kategóriába a duplikátumok tartoznak, vagyis azok, melyeknél egy emberhez több profil is tartozik. A második a rosszul besorolt (user- misclassified) típus, míg a harmadik a nem kívánt (undesirable). Előbbibe az üzleti, szervezeti vagy nem emberi entitások, mint például a háziállatok tartoznak, utóbbi pedig azt a kört fedi le, amely megsérti a Facebook felhasználási szabályzatát.

Lássuk, mekkora arányt tesznek ki az egyes csoportok! Legnagyobb részben a duplikált accountok képviseltek; az összes regisztrált felhasználói profil 4,8 százaléka tartozik ebbe a körbe. A második kategória 2,4 százalékot tesz ki, míg a leginkább nem kívánatosnak tartott regisztrációk a fent említett 955 milliós tábor 1,5 százalékát teszik ki. Ez ugyan nem tűnik soknak, de még így is 14 millió (!) regisztrációról beszélünk.

A téma anyagi vonzata

Ugyan mit számít pár kamu reg? Igen sokat, tekintve, hogy a Facebook bevételeinek jelentős része a hirdetésekből származik. Ha ezekre érezhető mértéken nem releváns kattintások is érkeznek, akkor a Limited Run példája nem egyszeri lesz, hanem akár exodust is elindíthat. A hirdetők egy részének elpártolása pedig a reklámköltések visszaesését is jelenti, ami komolyan árthat a közösségi hálózat üzletének.

Egy múlt havi BBC vizsgálat rávilágított, hogy komoly pénzeket költenek el cégek like-gyűjtő kampányokra, melyek során rengeteg olyan embertől érkezik like-olás, akik igazából semmilyen érdeklődést nem tanúsítanak az adott termék vagy szolgáltatás iránt. Emellett azt is kiderítették a britek, hogy egyesek szoftveres segítséggel egyetlen helyről több ezernyi accountot tudnak irányítani. Pár kattintással tudnak olyan feladatokat végrehajtani, mint például kiválasztott oldalak like-okkal való elárasztása.

„A Facebookon hirdetést fontolgató cégek joggal várják el, hogy az összes, oldalukat támogató like „eredeti” felhasználótól, ne hamis accountról érkezzen. Persze nem egyszerű feladat a Facebook számára annak meghatározása, mi számít valós profilnak és mi nem, hiszen manuális módszerekkel is pár perc alatt több hamis account hozható létre. Ennek tükrében biztosnak látszik, hogy a közösségi hálózat növekedésével a csaló regisztrációk száma is emelkedni fog - ez egy olyan probléma, amivel mindkét félnek foglalkoznia kell” - nyilatkozta Graham Cluley, a Sophos vezetője.

És hogy miként érintették ezek a hírek a Facebook részvényárfolyamát? Nos, nagyon nem jól. A múlt hét végén, az első hivatalos eredmény-beszámolókor az induló részvényenkénti 29 dollár 27 dollár alá esett, ám cikkünk írásának időpontjában további zuhanás volt tapasztalható: a papírok ára már benézett a bűvös 20 dolláros szint alá.

Forrás: computerworld.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 812 765 megtekintés

Videó: 52 426 819 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7504257

Jelenleg az oldalon

8
Online

Interreg CE1013 REFREsh