Áremeléssel reagál a német vállalatok legnagyobb része a minimálbér törvényben előírt emelésére - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A müncheni egyetemen működő ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) és a Randstadt személyzeti közvetítő társaság közös felmérésben megkérdezett személyzeti vezetők 44 százaléka arról számolt be, hogy vállalatuknál a termékek és szolgáltatások árának emelésével gazdálkodták ki a minimálbér tavalyi emelésével járó költségeket.   

A vizsgálatba bevont mintegy 900 cég további 30 százalékánál a teljesítendő munkaórák csökkentésével alkalmazkodtak. A foglalkoztatottak számára csekély hatással volt a változás, a vállalatok csupán 11 százalékánál csökkent a létszám a minimálbér-emelés következtében.    

Mindez valószínűleg főként annak tulajdonítható, hogy a vizsgált időszakban - 2019 elején - igen stabil volt a gazdasági helyzet, különösen a munkaerőpiac, ezért ésszerűbb volt elbocsátások helyett áremeléssel ellensúlyozni a költségek növekedését, vagyis áthárítani a plusz terhet a fogyasztókra. Ez azonban a körülmények romlásával megváltozhat, gazdasági visszaesés esetén nem lehet kizárni, hogy a minimálbér újabb emelései leépítésekhez vezetnek. Ez a jelenség figyelhető meg a 2018 óta kedvezőtlen konjunkturális helyzetben működő feldolgozóiparban, ahol a cégek jóval ritkábban igyekeznek áremeléssel kigazdálkodni a minimálbér emelését, mint a továbbra is felszálló ágban lévő szolgáltató szektorban - fejtették ki az ifo közleményében.   

Németországban éppen öt éve, 2015. január 1-jén vezették be az általánosan kötelező minimálbér intézményét. A kezdő összeg óránként bruttó 8,50 euró (2900 forint) volt, ezt 2017-ben és 2019-ben egyaránt 4 százalékkal, az idén január 1-jével további 1,7 százalékkal emelték, így 2020-ban  9,35 euró az óránkénti bruttó minimálbér.

Forrás: MTI