A gépek egyre inkább emberi beavatkozás nélkül, egymással kommunikálva dolgoznak, de hogy ez az emberi munkahelyeket mennyire érinti az nem egyszerűen megválaszolható kérdés.

Dr. Ernst Hartmann munkapszichológus, a Berlini Innovációs és Műszaki Intézet egyik igazgatója szeirnt nem igaz, hogy a technikai fejlődés és verseny határozza meg az automatizálás fokát. "Már napjainkban is vannak bizonyos gyártási területek - például a félvezetőiparban - ahol szinte alig dolgoznak emberek. De úgy gondolom, hogy az, aki azt mondja, hogy a jövőben a munka ilyen és ilyen lesz, mert a technológia ezt vetíti előre, az egyszerűen hazudik vagy nem gondolta végig ezt a problémát. Ez inkább a szervezeti modellektől függ, mert azonos technikával teljesen eltérő filozófiákat lehet követni."

Felidézett egy az intézetükben tartott korábbi szakmai vitát, ahol az ipar és a tudományos élet tagjai is képviseltették magukat, és előbbiek leszögezték, hogy nincs technológiai determinizmus, azaz nem kizárólag a műszaki fejlettség szintje határozza meg az alkalmazott módszereket. Gazdasági okok sem szólnak valamely megoldás kizárólagossága mellett, azaz nem feltétlenül éri meg jobban valamit csak gépekkel végeztetni. A megbeszélés tanulsága, hogy mindkét úton kiváló eredmények érhetők el. Természetesen mindkét ösvény eltér mind a munka minősége, mind a mennyisége és típusa szempontjából, ami a munkaerőre is kihat.

"Egyaránt lehet arra következtetni, hogy lesz ember-technika együttműködés, miként arra is, hogy a technológia kiválthatja az embert. Mindkettő lehetséges és egyik sem a technikától függ. Ezek olyan döntések, amelyeket a vállalatoknál tudatosan hoznak majd meg. A munka jövője formálható és formálásra is szorul. Ebben a kérdésben a cégek, az ügyvezetők, az üzemi tanácsok, a különböző szövetségek, a politika és a közvélemény egyaránt szerepet játszanak" - jelentette ki a szakember.

Dr. Ernst Hartmann hozzátette, hogy már most is számos tevékenység automatizálható, például az adótanácsadók vagy a jogászok munkája. Ezek ugyanis végletesen szabályozottak és a gépek sokkal jobban tudják követni a bonyolult előírásokat, mint az emberek. Viszont a kreatív vagy a felelősségteljes tevékenységeknél mindez nehezen képzelhető el. Egy kibernetikus részlegvezető például elfogadhatatlan mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal számára.

"A jövőben a gépek fogják kisebb vagy nagyobb részben magukat programozni, vagyis nem lesz ilyen nagy szükség programkódok írására. De előtérbe kerülhetnek a képzések, fontos lehet majd, hogy valaki a mechanika és az elektronika mellett az informatikához is értsen, akár a mesterséges intelligencia alapjaival is tisztában legyen. Mindez ésszerű és akár szükséges is lesz" - szögezte le a munkapszichológus.

A szakértők többsége szerint tehát nem kell félnünk a robotoktól, de az alkalmazásuk komolyan megváltoztathatja az életünket. Jogosan merül fel a kérdés, hogy kell-e félnünk a digitalizálás következményeitől. Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee amerikai szakemberek viszont úgy vélték, hogy a digitalizálás munkahelyekbe fog kerülni, méghozzá sokba. Képzett és kevésbé képzett emberek veszíthetik majd el az állásukat.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...