Az Egyesült Államoknak még mindig nincs kidolgozott terve arra, hogyan akadályozza meg Oroszország fegyverkezését - mondta szenátusi meghallgatásán kedden Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és a NATO európai erőinek főparancsnoka.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt a tábornok leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig keresik a megoldásokat, miután Washington felmondta közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződést (INF), és megkezdődött a hat hónapig tartó átmeneti időszak a szerződés formális megszüntetéséig.     

A tábornok arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy Washington már közölte NATO-szövetségeseivel: velük együtt kívánja kidolgozni a terveket, és ezt a közös munkát már meg is kezdték. "Azt nem tudom, jelenleg van-e tervünk, de dolgozunk valami olyasmin, amiből tervezet lehet" - fogalmazott.     

Scaparrotti érzékeltette, hogy álláspontja szerint Washingtonnak meg kellene fontolnia egy új vagy megújított INF-szerződés megkötését Oroszországgal a stabilitás biztosítása érekében.    

"Nézetem szerint, ha van egy egyenrangú vetélytársad, különösen, ha az korszerűsít, és ezzel kihívást intéz majd hozzád, mint Oroszország, akkor szerződés megkötésében kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy megteremtsünk némi stabilitást, gondoskodjunk világos kommunikációról és határokról, amelyeket jól értünk, és amelyek alapján dolgozhatunk" - fogalmazott Scaparrotti.    

A Donald Trump elnök által felmondott INF-szerződést Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, az akkori Szovjetunió vezetője írta alá 1987-ben Washingtonban. A katonai szerződés a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett. Meghatározta számukat és hatótávolságukat, és mindkét fél lehetőséget kapott a másik ellenőrzésére is.     

Donald Trump elnök a szerződés megsértésével vádolva Oroszországot tavaly októberben bejelentette, hogy Washington kilép a szerződésből. Oroszország cáfolta a vádakat, és az Egyesült Államokat vádolta meg a szerződést sértő rakétavédelmi rendszerek telepítésével. Ezt az amerikai külügyminisztérium cáfolta. Február elsején az Egyesült Államok felfüggesztette a megállapodást, de hat hónapos türelmi időt hagyott, amelynek végén - ha Moszkva addig nem tesz lépéseket - formálisan is semmisnek tekinti a megállapodást. Hasonlóképpen járt el Oroszország is.   

Amerikai elemzők szerint a Fehér Ház nem csupán azért vonulna ki a szerződésből, mert Oroszország szerinte megsértette, hanem Kína miatt is. Peking ugyanis nem részese a szerződésnek, ám közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozik, és ezt Washington szeretné ellenegyensúlyozni.

Forrás: MTI