Jim Cramer, a CNBC egyik vezető riportere egy vasárnapi gazdasági vitaműsorban kijelentette, hogy Európára „pénzügyi anarchia” vár, valamint, hogy néhány héten belül Spanyolországban és Olaszországban is bankrohamok kezdődhetnek. Ezek igen kemény kijelentések egy ismert fővonalas médiaszemélyiség szájából.

Talán ez a „néhány hét” kissé túlzás, de az biztos, hogy az európai bankrendszer bajban van és egy görög kilépés rendkívül negatív hatással lenne például a spanyol, olasz és portugál bankokra.

Elindultak a híresztelések az „okos” pénz kiáramlásáról a spanyol és olasz bankokból. Elképzelhető, hogy némelyik bank ezek közül összeomlik? Vajon ez esetben kimentenék őket? Nehéz megjósolni pontosan hogyan alakul ez a „pénzügyi anarchia”, de egy biztos, az európai pénzrendszerre nehéz idők várnak.

Mit tehet Európa? Hiába a megszorító intézkedések, az adósságok mennyisége egyre nő. Költsék tovább a pénzt és tegyenek úgy, mintha nem kellene számolni a következményekkel?

Barack Obama pont erre bátorította az európai vezetőket a G8-ak találkozóján. Azonban Obama „növekedéspárti” gazdasági terve nem számol, milyen terhet jelentenek majd ezek az extra ezermilliárdok a jövő generációinak.

Németország ezzel szemben azt szeretné, ha az eurózóna többi tagországa nem költene többet annál, mint amennyi bevétele van, de a francia és görög választások kimeneteléből ítélve a két ország lakossága nincsen túlságosan elragadtatva a „számoljuk-fel-az-adósságot típusú” jóléti modellel.

A görög választások nem voltak képesek új kormányt produkálni, tehát június 17-én új választásokat tartanak.

Egyes uniós politikusok az új görög választásokat népszavazássá akarják alakítani a görög kilépés kérdésében. Amennyiben a következő görög kormány hajlandó lesz betartani a korábban elfogadott megszorításokat, Görögország valószínűleg az eurózónában marad, legalábbis egyelőre. Amennyiben az új kormány nem veszi figyelembe a megszorításokra vonatkozó megállapodásokat, Görögország valószínűleg a monetáris unió elhagyására kényszerül.

John Praveen, a Prudential International Investments vezető befektetési stratégája a következőket mondta a helyzetről:

„Amennyiben az eurózóna-párti nagy pártok nem lesznek képesek elegendő támogatottságot szerezni egy koalíció létrehozásához és a radikális baloldali Sziríza és egyéb euró és megszorítás ellenes pártok szerzik meg a többséget, igen nagy a kaotikus görög kivonulás valószínűsége, ami alaposan megrengetné a piacokat.”

A felmérések szerint a Sziríza párt jó helyzetben van. A párt vezetője, Alexis Tsipras kijelentette, hogy tervei között szerepel a megszorításokkal végzett „kísérletek megállítása”, hozzátéve, hogy az eurózóna Görögországgal kapcsolatos intézkedései a „görög nép ellen elkövetett bűntettek”.

A németek persze másképp látják a helyzetet. Ők leginkább azt szeretnék, ha a görögök nem költenének többet a bevételüknél. A németeknek elegük van abból, hogy pénzt pumpáljanak Görögországba, a görögök viszont nem akarnak pénzügyi fegyelmet gyakorolni.

Június 17-e közeledtével a pénzpiacok egyre idegesebbek. Art Hogan, a Lazard Capital Partners-től a következőket nyilatkozta:

„A jövő hét csupán az egyik a négy hét közül, ami a görög választásokig hátravan még. Minden apró Görögországból érkező hír azt juttatja eszembe, milyen csúnya lehet egy [esetleges] görög kilépés.”

A legtöbb görög inkább az eurózónában maradna, ahogyan a legtöbb európai politikus is ezt akarja.

Egyes jelentések szerint azonban folynak egy esetleges kilépés előkészületei. A Reuters a következőkről számol be:

„A De La Rue (DLAR.L) vészforgatókönyvet készített a görög drachma nyomtatására arra az esetre, ha Görögország elhagyná az eurózónát és a brit pénznyomdához fordulna segítségért, nyilatkozta egy ipari forrás a Reuters-nek pénteken.”

Karel De Gucht, EU kereskedelmi biztos, néhány nappal ezelőtt szintén a görög kilépéssel kapcsolatban nyilatkozott:

„Másfél évvel ezelőtt, fennállt volna a dominó effektus veszélye,” mondta, „azonban ma már léteznek olyan szolgálatok az Európai Központi Bankon és az Európai Bizottságon belül is, amelyek készek előállni egy vészforgatókönyvvel, amennyiben Görögországnak mégsem jön össze a terv.”

Görögországban eközben vészesen fogy a pénz. Az Ekathimerini-ben megjelent cikk szerint a görög kormány júniusra kimerítheti kereteit:

„A közkassza júniusra kiürülhet, ez azonban két tényezőtől függ. Először is a bevételektől: május első 10 napján a bevételek a vártnál körülbelül 15 százalékkal voltak alacsonyabbak, ami viszont ennél is aggasztóbb, hogy a csökkenés akár az 50 százalékot is elérheti. A számvevőszék május 23-ra ígérte a május első 20 napjára vonatkozó adatokat, bár a hónap utolsó három napja számít a legkritikusabbnak, amikorra a teljes 3,6 milliárd eurós bevételből 1,5 milliárd euró beérkezését várják.

Másodsorban pedig attól, hogy az IMF és az EFSF részletek folyósításra kerülnek-e. Ez egyelőre nem biztos, a döntést pedig kizárólag politikai alapon hozzák majd meg mindkét intézménynél, a látható fejleményektől függően. A hónap elején a várt 5 milliárdnál 1 milliárddal kevesebbet hagyott jóvá a monetáris unió.”

Június mindenképpen fontos hónap lesz Görögország, és így az egész világ számára. A fogyasztók és cégek egyre több pénzt vesznek ki a görög bankokból, aminek eredményeként az ország még azelőtt fizetésképtelenné válhat, hogy a kormány pénze elfogyna. Egy bank számára a betétek jelentik az életet, a görögök pedig egyedül május 15-én 800 millió eurót vettek ki számláikról.

A Telegraph pedig arról számolt be, hogy már a nagy ügyfelek is elkezdték kivenni pénzüket. Az érintett Santander Bank próbálja megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy a pénzük biztonságban van.

Senki sem tudja hol áll meg a kör.

Romano Prodi, korábbi olasz miniszterelnök szerint a görög kilépés hatására „a kártyavár összedőlhet,” ami destabilizálná a globális derivatíva piacot.

A derivatíva piac egyensúlya rendkívül érzékeny. A legtöbb cég úgy gondolja, hogy a dolgok nem fognak jelentősen eltérni a „normális” állapottól. Ha azonban Európában pénzügyi anarchia alakul ki, a rendszer stabilitásának vége és a már meglévő problémák mellé megérkezik a derivatíva válság is. Ahogyan nemrég a JP Morgan esetében láttuk, a derivatívákból származó veszteségek rendkívül gyorsan tetemes összeggé dagadhatnak. (Időkjelei: Az egyes bankok derivatíva kitettségének szemléltetése.)

Először azt közölték, hogy a JP Morgan derivatív ügyletekből származó vesztesége 2 milliárd dollárt tett ki, majd fokozatosan egyre magasabb összegek jöttek ki és meg sem álltak 5 milliárdig. De még ez is aprópénznek fog tűnni, ha egy esetleges európai összeomlás az Egyesült Államokat is eléri. Graham Summers a következőket írta:

A Reuters szerint, amennyiben Spanyolországot és Olaszországot, valamint a kötvénykockázati swapokat és közvetett kitettségeket is hozzátesszük, az amerikai bankok úgy 4000 milliárd dollár kitettséggel rendelkeznek az Európai Unióban. A viszonyítás kedvéért megemlíteném, hogy a teljes amerikai bankrendszer 12 000 milliárd dollárt tesz ki.

Érdekes napok várnak ránk. Reméljük a legjobbakat, de készüljünk fel a legrosszabbra.

Forrás: idokjelei.hu