A kínai holdkutatás Chang’e–5 programja jelentős eredménnyel zárult: mintegy 2 kg holdi kőzetmintával a fedélzetén sikeresen földet ért a Chang’e–5 szonda.

A landolás 2020. december 16-án 17:59 világidőkor (közép-európai zónaidőben 18:59-kor, helyi időben már 17-én késő éjjel) történt a terveknek megfelelően Belső-Mongóliában, Kína északi részén.

A holdfelszíni anyagmintagyűjtésen kívül egyébként érdekes további kísérletet is végeztek a kínai szakemberek a Chang’e–5 küldetése során: a szonda fedélzetén többféle növényi magvat is vitt magával: rizs, orchideák, lucerna és zab magjai utaztak. Ezek űrbiológiai kísérlet résztvevői voltak, nevezetesen annak tanulmányozása volt a cél, hogy a növényi magvakra miként hat a súlytalanság és a kozmikus sugárzás.

A biológusok olyan kérdésekre keresik a választ, hogy az űrbeli körülményeknek milyen hatása van a genetikai mutációkra, illetve a növények fejlődésére, terméshozamára. A Chang’e–5 biológiai kísérletei folytatását jelentik a kínai űrkutatás által már csaknem 40 évvel ezelőtt (1980-as évek) megkezdett űrbiológiai kísérleteknek.

A Chang’e–5 misszió elsődleges célja a holdi Rümker-plató (Rümker-hegy, Rümker-dombok) vidékéről a felszínről és felszín alatti fúrással gyűjtött holdi anyagminta Földre hozatala volt. A Holdnak ez egy viszonylag fiatalabb (1,2 milliárd éves) vulkanikus területe, amely igen érdekes tudományos vizsgálatokra ad lehetőséget a most visszahozott minták tanulmányozásával.

A Chang’e–5 sikeres küldetésével 44 évvel a szovjet/orosz Luna-24 szonda által a Földre hozott holdkőzetek után ismét egy űreszköz, az automatikus kínai holdszonda hozott anyagmintát égi kísérőnkről. Ezzel Kína a Holdról anyagmintát visszahozni képes űrhatalmak közé emelkedett az oroszok (automatikus szondákkal) és amerikaiak (emberes holdexpedíciók) mellé.

Forrás: csillagaszat.hu