A holland központi bank (DNB) szerdán közölte, "mélységesen sajnálja", hogy számos korábbi igazgatója fontos szerepet játszott a 19. századi rabszolga-kereskedelemben. Mindez a bank korábbi éveire vonatkozó független vizsgálatból derült ki.

Az esetről az Euractiv brüsszeli hírportál írta meg, hogy a hollandok a XVII. századtól kezdve részt vettek a globális rabszolga-kereskedelemben, mindaddig, amíg a transzatlanti rabszolga-kereskedelmet Hollandia 1814-ben - a DNB alapításának évében - el nem törölte.   

A bank múltjával foglalkozó vizsgálat kimutatta, hogy a bank induló tőkéjét biztosító amszterdami pénzügyi elit legtöbb tagja közvetlen kapcsolatban állt a rabszolga-kereskedelemmel.   

"A DNB aktív szerepet játszott a rabszolgaság fennmaradásában. A DNB igazgatói akkoriban személyesen és politikailag is másoknál sokkal erőteljesebben érintettek voltak a gyarmatok rabszolgaságában" - jelentette ki Klaas Knot jegybankelnök a vizsgálat nyomán készült jelentés bemutatásakor.   

Hozzátette: "az igazgatók inkább a személyes érdekeiket tartották szem előtt, mintsem a rabszolgákét. Ezek a tények és a mögöttük meghúzódó, súlyosan fajgyűlölő eszmék mélyen megrendítenek bennünket".   

Az akkori esztendők 17 magánbefektetője közül tizenegynek voltak ültetvényei a karib-tengeri és dél-amerikai tengerentúli gyarmatokon, ahol rabszolgákat dolgoztattak. Vagy pénzelték ezeket az ültetvényeket, vagy kereskedtek az ott termelt portékákkal, például cukorral, kávéval, gyapottal és dohánnyal.    

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a DNB igazgatói tevékenyen felléptek a rabszolgatartás eltörlése ellen, annak ellenére, hogy Hollandiában egyre erősödtek a rabszolgaság-ellenes állásfoglalások. Ezek a bankvezetők kiálltak a rabszolgatartók kártalanítása mellett is.   

A DNB hat igazgatója közül hárman maguk is kaptak kártérítést, amikor Hollandia 1863-ban végül eltörölte a rabszolgatartást.   

"Nem tudtam, hogy elődjeim a DNB-nél betöltött szerepüket ilyen tevékenyen arra használták fel, hogy ellenálljanak a rabszolgatartás eltörlésének, és nagyon hangosan követeljék, hogy kárpótolják őket. Erre korántsem lehetünk büszkék" - hangsúlyozta Knot.   

A jegybank most azon munkálkodik, hogy megállapítsa: indokolt lenne-e a bocsánatkérés vagy valamilyen kártérítés.   

Viola Muller, a bonni Függőségi és Rabszolgasági Tanulmányok Központjának kutatója a Reuters brit hírügynökségnek kijelentette: "ez a jelentés a rabszolgaság elterjedtségét mutatja. Ez (a jelentés) csak egyike annak a sok esetnek, amely később még nyilvánosságra kerül, hogy így átfogó kép alakuljon ki a rabszolgaság központi szerepéről a holland történelemben".   

A Holland Nyugat-indiai Társaság, holland állami adatok szerint, mintegy 600 000 rabszolgával kereskedő hajókat üzemeltetett.   

A DNB 2020 júliusában rendelte meg a bank korai éveire vonatkozó vizsgálatot, miután a brit pénzügyi szektorban hasonló lépések történtek.    

A Lloyd's brit biztosítótársaság és a Bank of England egy-egy történészt bízott meg a rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepük feltárásával, és az eredményeket még idén nyilvánosságra kívánják hozni.   

A holland ABN Amro bank 2020-ban hasonló vizsgálatot rendelt meg, amelynek eredményei még váratnak magukra.

Forrás: MTI / euractiv.com