Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozójának fő eredménye a növekedési és stabilitási paktum elfogadása lett. A gazdaság ösztönzésére 120 milliárd eurót mozgósítanak, és fokozzák a bankrendszer ellenőrzését.

A megfigyelők szerint ez a legjobb, amit adott esetben az uniós hatóságok tehettek. Igaz, ez nem a probléma megoldása, hanem a soros halasztás, időnyerés. Vannak olyan szakértők is, akik szerint legjobb lett volna, ha „beindították” volna a krízist, mert nem találnak más receptet a gyógyuláshoz.

Igaz, a piaci szereplők kételkedtek abban, hogy az uniós tisztviselők egyáltalában meg tudnak állapodni. Ezért is fogadták optimizmussal a növekedési paktumot. Ennek hatására az indexek mindenütt nőttek.

A bukást ismét sikerült elkerülni, de a gazdasági problémákra nem találtak elvi megoldást. Az adósságválságot abban az esetben lehet végleg leküzdeni, ha stabil a gazdasági növekedés. Az eurózóna pedig recesszióban van. Kirill Tremaszov, a Nomosz-bank elemzési osztálya igazgatója szerint az egyik ok az európai hatóságok válságkezelő intézkedéseiben keresendő.

- A válsággal küzdve a kormányok költségvetési konszolidációt alkalmaznak, azaz: csökkentik a költségvetési kiadásokat. Ez egyfelől támogatja a befektetők bizalmát az államadósság piaca iránt - és ez jó-, másfelől viszont leállítja a gazdasági növekedést.

Ugyanakkor több szakértő úgy látja, hogy a köztes döntések megakadályozzák az EU vezetőségét abban, hogy figyelmüket a nagyon érzékeny, de elkerülhetetlen szerkezeti reformokra összpontosítsák. Igor Nyikolajev, az FBK cég stratégiai elemzőfőosztályának igazgatója így látja a helyzetet:

- Ezek a döntések nem teszik lehetővé, hogy a fő dologra, a gazdasági modell strukturális reformjaira összpontosítsanak. Itt elsősorban a jelenkori gazdasági modell válságáról van szó. A krízis beindítása azt jelentené, hogy egyértelmű döntést hoznak Görögországról, megkezdik a gazdaságot megváltoztató döntéseket. Ezt az utat jobb lenne megtenni, mintsem állandóan kitérni.

A befolyásos európai hivatalnokok időnként szólnak arról, hogy kemény intézkedésekre van szükség. Például ki kell vonni az euróövezetből a problémás országokat. De megvan a félelem és hiányzik a politikai akarat. Hiszen az euróövezetet, akárcsak magát az Európai Uniót alapvetően politikai elgondolásokból hozták létre. És ezek az elképzelések, még ha a tehetetlenségi erő miatt is, de továbbra is érvényesülnek. Hogyan is lehetne másképp értékelni például a Horvátország EU-felvételéről hozott döntést?

Forrás: ruvr.ru