Oroszországban 2015-ben bocsátják le a vízre a világ legnagyobb jégtörő hajóját. A Roszatom állami korporáció máris versenytárgyalást hirdetett új egyetemes atomjégtörő építésére. A projektdokumentáció szerint az új hajó nagyobb lesz, mint a jelenleg legnagyobb jégtörő, az „50 let Pobedi”, és úgy az észak-oroszországi folyamok torkolatában, mint a sarkvidéki tengereken is működhet. Ilyen típusú jégtörő hajókkal Oroszország még nem rendelkezett.

Az új jégtörőt a legkorszerűbb biztonsági követelmények betartásával fogják előállítani – közölte Jurij Szinyelnyikov, a legtöbb jégtörőt előállító Baltyijszkij Zavod hajógyár főépítésze.

„Az új jégtörő fő jégtörő lesz. Új biztonsági rendszerek lesznek ott, a különféle felügyelő szervek környezetvédelmi követelményeinek betartásával fog felépülni. Reaktora is más lesz, korszerűbb és biztonságosabb.”

Az új jégtörő hossza 173 métert tesz ki, szélessége 34 méter. Csak tájékozódás céljából utalunk itt a jelenlegi legnagyobb jégtörő, az „50 let Pobedi” paramétereire: 159, illetve 30 méter. Az új atom jégtörőnek a következő feladatok teljesítésének kell megfelelnie: 4 méter vastag jégmezőn kell utat törnie hajók számára, hajókat kalauzolnia kis vízen, úszószerkezeteket kell vontatnia jégtáblák között és szabad vízen, valamint mentési munkálatokat végeznie bármilyen viszonyok közt.

Oroszország most 6 működő atom jégtörővel rendelkezik. Azonban, először is, minden flotta felújításra szorul, másodszor pedig, Oroszországnak újabb jégtörőkre van szüksége, tekintettel az északi tengeri út iránti megnövekedett nemzetközi érdeklődésre, valamint az arktiszi készletek élénk kiaknázásával kapcsolatban. A közeljövőben 3 atomjégtörő építése esedékes, közben egy-egy hajó értéke mintegy 37 milliárd rubelt (azaz 1,14 milliárd dollárt) tesz ki – közölte az Atomflot képviselője, Andrej Szmirnov.

„Jelenleg nagyon sok projekt van, amelyik az arktiszi kontinentális talapzat és a part menti lelőhelyek fejlesztése irányul. Nagyrészt szénhidrogén nyersanyagról van szó. Ezt el kell szállítani az Arktiszból, a jégtörő flotta nélkül viszont ez nagyon problematikus lenne. Egyelőre az atomjégtörőket az állam finanszírozza. De a továbbiakban, ha a legnagyobb kitermelő cégek érdekelve lesznek, bizonyára kialakul az állam és a magántársaságok partnersége. Elvileg a közeljövőben felépíteni ilyen jégtörők sorát nagyon is reális elgondolás.”

A projektdokumentációnak megfelelően a jégtörőt 2017-ben üzembe kell helyezni. 2015-ben pedig már vízre fogják bocsátani és sor kerül az első tesztekre.

Forrás: ruvr.ru