Három évvel ezelőtt, április 8-án Prágában írta alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök az új orosz-amerikai START-III szerződést, amelyet gyakran New START-ként is emlegetnek. Moszkva és Washington kapcsolata „újraindításának” ez volt az első komolyabb eredménye Obama elnöksége idején. A 2010-ben kötött prágai szerződés értelmében a felek 1550-1550-re csökkentették a nukleáris robbanófejek mennyiségét. A szerződés 700-ban állapította meg a hordozók maximumát. A 10 évre szóló szerződés 2011 februárjában emelkedett jogerőre.

Mint a nukleáris készletek korlátozására és csökkentésére vonatkozó többi szovjet-amerikai, majd orosz-amerikai szerződés, a START-III is nagy viták közepette született. Mind az orosz Állami Dumában, úgy az amerikai kongresszusban is kínosan zajlott a ratifikációs folyamat. Az okmánynak máig vannak hívei és ellenfelei. Azok, akik élesen bírálják a START-III szerződést, megfeledkeznek egy nagyon egyszerű, de rendkívül fontos dologról. Ha nem kötik meg ezt a szerződést, Moszkva és Washington a hadászati atomfegyverek ellenőrzésére vonatkozó alapokmány nélkül maradhatott volna. 2009-ben lejárt a START-I hatálya. Moszkva 2002-ben kilépett a START-II szerződésből azok után, hogy az Egyesült Államok hivatalosan felmondta az 1972-ben kötött rakétavédelmi szovjet-amerikai szerződés teljesítését. Az Orosz Társadalmi-Politikai Kutatóközpont igazgatója, Vlagyimir Jevszejev kommentárja.

„Azok után, hogy megszűnt a START-I hatálya, Oroszország és az USA alapszerződés nélkül maradt. Alapszerződésnek nem lehet tekinteni a 2002-ben a hadászati támadó potenciálok csökkentéséről kötött szerződést. Az ugyanis teljes egészében a START-I-re épült. Így aláírták a START-III alapszerződést.”

Az amerikai külügyi tárca március végi adatai szerint Washington 792 szárazföldi és tengeri telepítésű ballisztikus rakétával rendelkezik, valamint nehézbombázókkal. Oroszországnak 492 rakétája van. Az Egyesült Államok összesen 1028, Oroszországnak csak 900 bevetésre kész és tartalékolt kilövőállomása van szárazföldi, tengeri és légi telepítésű rakéták számára. A potenciálok közötti különbség azzal magyarázható, hogy Oroszország jelenleg aktívan modernizálja arzenálját és gyorsabban vonja ki hadrendből az elavult rendszereket.

A START-III azt jelenti, hogy mindkét fél a nukleáris fegyverzetek csökkentésének elkötelezett híve marad. Ezt az Oroszország Hangjának mondta az USA- és Kanada-kutató Intézet igazgatóhelyettese, Pavel Zolotarjov.

„A következő szerződéseknek arra kell irányulniuk, hogy közelebb hozzák azt a határszintet, amelytől beindítható lenne a nukleáris leszerelés sokoldalú rendszere. Azon a szinten, amely jelenleg meg van szabva, ez aligha lehetséges. A kb. 1000 vagy 900 töltet szintjéről bizonyára felvethető lenne a kérdés, hogy más országok is kapcsolódjanak be a folyamatba, elsősorban Kínáról lenne szó.”

Forrás: ruvr.ru