2020-ra az északi tengeri úton a forgalom akár nyolcszorosára is megnövekedhet – vélik orosz szakértők. Növekszik az Európából Ázsiába irányuló tranzit áruforgalom, folyamatban van a Barents- és a Kara-tengeri kontinentális talapzat kiaknázása. Azonban új flotta kell ahhoz, hogy az északi szállítás lehetőségei érvényesülhessenek.

Az északi tengeri út a legrövidebb tengeri útvonal Európa és Ázsia között, amely az Északi Jeges-tengeren át vezet Oroszország arktiszi partvonala mentén. A szovjet időkben külföldi hajók nem járhattak erre. Az északi tengeri utat 1993-ban nyitották meg a nemzetközi hajózás számára. A két kontinens között a kereskedelmi áruforgalom hagyományosan a Szuezi-csatornán át, ill. Afrika megkerülésével folyik. Szakértők becslése szerint az északi tengeri úton való szállítás esetében a szállítás ideje mintegy 20-30%-kal csökken. Problémát jelent viszont, hogy az év túlnyomó részében az északi tengeri utat jégtakaró borítja. Jégtörőkre van szükség, hogy azok utat törjenek az áruszállító hajók számára. Emiatt azonban lényegesen növekszik a szállítás költsége. A globális felmelegedés az utóbbi években a jégtakaró zsugorodását váltotta ki, emiatt változott a helyzet. Azonkívül az utóbbi időben a hagyományos útvonalak már nem annyira biztonságosak – jegyzi meg a Tengerjogi Központ szakértője, Vaszilij Guculjak.

Amikor rohamosan megnövekedett a kalóztámadások száma, növekedett azon hajók mennyisége is, amelyek az északi tengeri úton át szállítanak árukat, még jégtörő alkalmazásával is. Ez az útvonal egyre vonzóbbá válik.

Az orosz közlekedési tárca becslése szerint 2020-ra az északi tengeri úton végzett szállítás volumene évi 30 millió tonna szintjéig növekedhet. Ennek fele tranzit, másik fele pedig a Jamál-félszigetről induló szállítmányok. Ott ugyanis gázlelőhely van. A cseppfolyósított földgáz Norvégiából Kínába szállítása bizonyítja, hogy ez olcsó, biztonságos és gyors megoldás.

Szakértők szerint ahhoz, hogy érvényesülhessen az északi tengeri út minden lehetősége, ki kell alakítani az infrastruktúrát, beleértve a meteorológiai állomások hálózatát és a hajójavító bázisokat is. De ami a legfontosabb, ki kell építeni a kereskedelmi flottát. Igor Davigyenko Arktisz-szakértő hangoztatja.

Oroszországnak új flottát kell kialakítania, amely alkalmas lenne bármilyen rakomány szállítására, nagy kapacitású jégtörőket kell építeni. Vannak jégtörőink, ezeket még bérbe is adjuk, hogy más országokban dolgozzanak, de ezek már a múlt hajói. Északnak 280-300 új hajóra van szüksége, és ezeket gyorsan elő kell állítani.

Forrás: ruvr.ru