Bombaként robbant október elején a hír, hogy a bukaresti legfelsőbb bíróság kötelezte az OTP Bank Romaniát: 50 százalékkal csökkentse egy ügyfele svájci-frank-alapú hitelszerződésének kamatát − visszamenőlegesen is −, mert irreálisan magas kockázati felárral számolt a hiteldíjmutató megállapításánál.

Az eset precedenst teremthet Romániában, ahol egy hónapja lépett életbe az a jogszabály, amely szerint jogerős bírósági döntés esetén a hitelintézetnek nemcsak a felperes szerződéséből, hanem az összes megállapodásból törölnie kell az önkényesnek nyilvánított klauzulákat. Az említett per évekkel ezelőtt kezdődött, a jogszabályhoz nincs végrehajtási utasítás, így az OTP továbbra is egyénileg kezeli a panaszokat − mondta erről a Napi Gazdaságnak Diósi László, az OTP Romania vezérigazgatója.

A károsultaknak október elsejétől a fogyasztóvédelemhez kell fordulniuk kifogásaikkal, amely vizsgálatot indít és szükség esetén bírósági eljárást kezdeményez. Az eddigi tapasztalat ugyanis az volt, hogy míg egyesek megnyerték a perüket, mások azonos feltételek mellett veszítettek. (A Volksbank például nemrég nyert pert egy ügyfele ellen, miután első fokon elmarasztalták önkényes klauzulák alkalmazása miatt.) A romániai fogyasztóvédők már nekiláttak a megállapodásokban rejlő vitatható feltételek leltározásának − becslések szerint a módosításra szoruló szerződések száma meghaladhatja az egymilliót. A jegybank (BNR) nemrég kiadott stressztesztje szerint a tömeges szerződésmódosítások miatt a pénzintézetek kumulált egyszeri vesztesége legfeljebb 4,7 milliárd lej (mintegy 1,1 milliárd euró) lehet, a bankszövetség viszont 12 milliárd lejes veszteséget prognosztizál (ha a jogszabályt visszamenőlegesen is alkalmazzák, akkor ez 21,2 milliárd lejre nőhet).

Nyerésre állnak a bankok ellen indított háborúban a horvát devizahitelesek is: a zágrábi kereskedelmi bíróság első fokon úgy döntött, hogy nyolc hitelintézet önkényesen módosította a hitelkamatokat és elrendelte, hogy fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára számítsák át a svájcifrank-alapú hitelek tőkeösszegét. A horvát kormány törvényben tiltaná meg a devizahiteleknél a változó kamat alkalmazását (visszamenőleg is), a szakma szerint azonban az intézkedés alkotmányellenes és veszélyezteti a bankszektor stabilitását. A horvát jegybank a hitelintézetek kumulált veszteségét 759 millió kunára (99,5 millió euró) becsüli, Branko Grcic kormányfőhelyettes azonban úgy látja, hogy a bankok csak profitjuk kétötödét kockáztatják, a szektor nyereséges marad. Horvátországban 75 ezer svájcifrank-alapú, többnyire jelzáloghitelt tartanak nyilván, összesen 28 milliárd kuna értékben; a nemzeti valuta a válság kirobbanása óta 25 százalékot veszített értékéből.

Forrás: napi.hu