Hamid Karzai afgán elnök azzal gyanúsítja az amerikai haderőt, hogy az a tálibok harcmodorában elkövetett rajtaütésekkel igyekszik aláásni hatalmát - ezt írta keddi számában kabuli hivatalos forrásokra hivatkozva a The Washington Post.

Karzai több tucatnyi támadással kapcsolatban feltételezi, hogy azokhoz köze volt az amerikai kormányzatnak is, amely a gyanúja szerint az ő meggyengítésére törekszik. Az afgán elnök több éve listát vezet az általa gyanúsnak tartott támadásokról és kabuli források szerint kételyeit az amerikaiakkal is megosztotta. Karzai állításai jól jelzik, hogy milyen mély bizalmatlanság alakult ki mostanra Kabul és Washington között.

A lap afgán informátorai szerint a gyanút az keltette fel az amerikaiak esetleges szerepével kapcsolatban, hogy a tálibok harcmodorában végrehajtott jelentősebb támadások gyakran azt követően történtek, hogy amerikai légicsapások nagy számban követeltek polgári áldozatokat. A lehetséges indíték szerintük a figyelem elterelésének szándéka volt.

A lap kabuli informátorai szerint az elnök gyanúja kiterjed egy január 17-i támadásra is, amelyet egy, az afgán fővárosban működő libanoni étterem ellen hatottak végre, pokolgép és lőfegyverek bevetésével. A merényletben 21 ember - köztük három amerikai - vesztette életét.

Karzai amerikai bűnrészességet gyanít egy, a kabuli igazságügyi minisztérium elleni rajtaütés és egy Farah tartománybeli bíróság ellen elkövetett támadás mögött is. Az utóbbi akciónak több mint félszáz halottja volt. A merényletek többségét, beleértve az étterem elleni támadást is, a tálibok magukra vállalták.

A The Washington Postnak név nélkül nyilatkozó magas rangú afgán illetékesek elismerték: a Karzai-kormánynak nincsenek konkrét bizonyítékai azzal kapcsolatban, hogy a támadáshoz az amerikaiaknak közük lett volna. Amerikai diplomáciai és katonai illetékesek hitetlenkedve és haraggal cáfolták az afgán elnöki palotából származó állításokat.

Az afgán elnök listájáról származó értesülések magyarázatot adnak arra, hogy miért nem hajlandó Karzai aláírni az afgán-amerikai biztonsági megállapodást, amely azután is lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok csapatokat állomásoztasson a közép-ázsiai országban, hogy az év végén befejeződik a NATO vezette katonai misszió.

Amerikai hivatalos személyek és elemzők szerint Karzai a támadásokkal kapcsolatos gyanúsítások révén olyan vezetőként próbálja meg feltüntetni magát, aki szembe mer szállni egy szuperhatalommal. Mások szerint ily módon próbálja magát elfogadtatni a tálibokkal, a megbékélés reményében.

A kabuli elnöki palota névtelenül nyilatkozó illetékesei szerint külföldi titkosszolgálatok többször is igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy egyes erőszakcselekményekért a tálibok vállalták magukra a felelősséget. Az afgán iszlamista felkelők viszont a maguk részéről vitatják az afgán hivatalos körökből származó állításokat, miszerint az amerikai erőknek szerepük lehetett az általuk végrehajtott támadásokban.

A lap emlékeztetett rá, hogy az amerikai kongresszus nemrégiben jelentősen csökkentette a Kabulnak szánt fejlesztési és katonai segélyeket.

Forrás: MTI