Brüsszel az Európai Unió közigazgatási központjaként az egységes Európa jelképe. Azonban Belgium, amelynek a fővárosa Brüsszel, nem csupán hallomásból ismeri, hogy mi a szeparatizmus.

Az ország északi térségei, vagyis Flandria, régóta szuverenitásra tart jogot. Közben ha a flamand szakadárok törekvéseit siker koronázza, Belgium egyszerűen eltűnhet a világ politikai térképéről.

A kétezres évek végén kitört pénzügyi válság az elszakadási hangulatot serkentette Európában. A viszonylag jóléti országok gazdag régiói egyre hangosabban hangsúlyozták, hogy nem kívánnak a kevésbé fejlett térségek „donorjai” lenni. Utalhatunk itt Belgiumra a flamand nyelvű gazdag Flandriával és a francia nyelvű Vallóniával. A flamand szeparatizmus gyökerei egyébként Belgium keletkezéséig nyúlnak vissza. Ugyanis ez az állam, „viszonylag mesterséges alakulat” – véli Fjodor Lukjanov, a Kül- és Védelmi-politikai Tanács vezetője.

Történetileg Flandria és Vallónia mint határos területek mindig is kölcsönösen függtek egymástól, azonban eltérő kulturális és nyelvi hagyományhoz tartoznak. Ennélfogva oly különböző két nép egyesítése, mint a flamand és a vallon, egy állam keretében bizonyos önkényes döntés volt.

A posztindusztriális gazdaság korszakában Flandria felvirágzott, aminek következtében a flamandok a kulturális különbözőség tudatában egyre inkább vágytak a szuverenitásra. A gazdasági kérdések alighanem a fő érvet jelentik Flandria Belgiumból való kiválása ellen – véli a Világgazdasági és Külügyi Intézet Európa-kutató Központjának vezetője, Alekszej Kuznyecov.

A nyugat-európai országokban a nacionalisták számára a fő akadályt azt jelenti, hogy a függetlenedni kívánó autonóm rész jogi státusza nem tisztázott az Európai Unión belül. Mely pillanatban válnak uniós tagországgá mint független államok? És lehet-e e egyáltalán szó ilyesmiről?

A jogi kérdések tisztázásának szükségessége ellenére az idén Katalóniában és Skóciában esedékes referendum.

Abban az esetben, ha Flandria kiválik Belgiumból, ez az utóbbi ország valószínűleg egyszerűen eltűnik a történelem süllyesztőjében. A francia nyelvű Vallónia Párizs joghatósága alá kívánkozhat majd. A Vallon Rali nacionalista párt régóta hangsúlyozza, hogy a térség mindig is Franciaország része volt „mindenben, elnevezésén kívül”. E tézist indokolva, nemcsak a nyelvi közösségre utalnak, hanem a szomszédos országgal ápolt szoros gazdasági kapcsolatokra is. Egyébként a francia nacionalisták támogatják a vallonok ezen törekvéseit. A Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen nyíltan kijelentette ezzel kapcsolatban: „Amennyiben Belgium felbomlik és Flandria függetlenséget nyer, ami egyre inkább valószínű, Franciaország szíves-örömest befogadná Vallóniát”.

Forrás: ruvr.ru