Az Európai Unió Bírósága kedden kihirdetett ítéletében érvénytelenítette az adatok megőrzéséről szóló uniós irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre.

Az adatok megőrzéséről szóló irányelv fő célja az, hogy harmonizálja azokat a tagállami rendelkezéseket, amely nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók vagy hírközlő hálózatszolgáltatók által előállított, illetve feldolgozott adatok megőrzéséről szólnak. Az irányelv azt hivatott biztosítani, hogy az említett adatok rendelkezésre álljanak egyes súlyos bűncselekmények - például a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények - megelőzésére, kivizsgálására és felderítésére. Az irányelv előírja, hogy a szolgáltatók kötelesek megőrizni a forgalomra vonatkozó adatokat, a helymeghatározó adatokat, valamint az előfizető vagy a nyilvántartott felhasználó azonosításához szükséges kapcsolódó adatokat. Nem teszi azonban lehetővé a közlések tartalmának és a lehívott információknak a megőrzését.

Az ír ítélőtábla, valamint az osztrák alkotmánybíróság - különböző jogvitákra tekintettel - azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy vizsgálja meg az irányelv érvényességét a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyes adatok védelméhez való jog szempontjából.

A legfőbb uniós ítélkező fórum érvénytelennek nyilvánította a szóban forgó irányelvet.

Megállapította, hogy az irányelv értelmében megőrzendő adatok nagyon pontos információkkal szolgálhatnak azon személyek magánéletéről, akiknek az adatait őrzik, így mindennapi szokásokról, állandó vagy átmeneti tartózkodási helyekről, mindennapos vagy egyéb utazásokról, végzett tevékenységekről, társadalmi kapcsolatokról és a látogatott szociális körökről. Az irányelv tehát különösen súlyosan beavatkozik a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba.

A bíróság azt is megállapította, hogy az adatoknak - az illetékes nemzeti hatóságok számára történő esetleges továbbítás céljából történő - megőrzése valóban közérdekű célnak felel meg, nevezetesen a súlyos bűnözés elleni küzdelemnek, valamint végeredményben a közbiztonságnak. Az uniós jogalkotó azonban - folytatódik az okfejtés - túllépte az arányosság elvének tiszteletben tartása által megkövetelt korlátokat.

Ezt a megállapítást egyfelől azzal támasztotta alá az indoklás, hogy az irányelv általános jelleggel kiterjed minden egyénre, elektronikus hírközlési eszközre és forgalommal kapcsolatos adatra, bármilyen - meghatározott célnak alárendelt - különbségtétel, korlátozás vagy kivétel nélkül. Másfelől az irányelvben nem szerepel egyetlen objektív kritérium sem, amely lehetővé tenné annak biztosítását, hogy az illetékes nemzeti hatóságok csak olyan bűncselekmények üldözése céljából férhessenek hozzá az adatokhoz, amelyek kellően súlyosak az ilyen beavatkozás igazolásához.

Az adatokhoz való hozzáférés nincs bíróság vagy független közigazgatási szerv előzetes ellenőrzéséhez kötve - folytatta kifogásait a bíróság. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatmegőrzés időtartamát illetően az irányelv legalább hat hónapot ír elő anélkül, hogy bármilyen különbséget tenne az adatkategóriák között, az érintett személyek alapján, vagy az adatoknak a célkitűzéshez viszonyított esetleges hasznossága alapján.

Az irányelv - állapította meg az Európai Bíróság - nem ír elő kellő biztosítékokat, amelyek lehetővé tennék az adatok hatékony védelmét a visszaélés veszélyével szemben, valamint az adatokhoz való bármely jogtalan hozzáféréssel, illetve azok bármely jogtalan használatával szemben. Az irányelv nem írja elő azt sem, hogy az adatokat az unió területén őrizzék. Így az irányelv nem biztosítja teljes mértékben a független hatóság általi védelmet és biztonságot.

Forrás: MTI