Nagy a baj a Közel-Keleten, ahol - miközben Jordánia határai mellett is forr a levegő - a Hasemita királyságban is iszlamista lázadás tört ki. Ha az Iszlám Állam szélsőségesei Jordánia ellen fordítják fegyvereiket, a radikálisokkal szemben küzdő Irán és Szíria könnyen egy koalícióba kerülhet az Egyesült Államokkal és Izraellel. Igazi káosz a láthatáron.

A Foreign Policy (FP) külpolitikai szaklap szerint Jordánia lehet a 21. század Szarajevója: abban az értelemben mindenképpen, hogyha az Iszlám Állam (IÁ – korábban: Iraki és Levantei Iszlám Állam) radikális fegyveresei benyomulnak a Hasemita királyság területére, olyan történelmi események vehetik kezdetüket, amelyekhez hasonlókat az első világháború kitörése vezetett. A szíriai és iraki háború egymásba fordult - írja az FP, és most egyre jobban úgy fest, hogy Basár el-Asszad, Irak, Irán, valamint Oroszország is beszáll a harcba az IÁ-val szemben.

Ennek a küzdelemnek a végkimenetele ugyanakkor meglehetősen aggasztó. Míg az iszlám radikálisok győzelme olyan katasztrófa lenne Irak és Szíria számára, amit évtizedekig nem heverne ki a világ, addig Asszad és Irak győzelme esetén Damaszkusz és Bagdad Iránnak tartozna a segítségért, ami szintén nem feltétlenül teremtene békét a térségben. A döntetlen meccs sincs kizárva, de az sem jobb a fenti lehetőségeknél: például az a felállás, melyben Damaszkusz külföldi támogatással megőrizné Szíria észak-nyugati része fölött a hatalmát, míg az ország többi részén, valamint Irakban az iszlám szélsőségesek létrehoznák a kalifátust. Az IÁ ezeken a területeken létrehozná a terrorizmus fellegvárát, mely globális méretekben is komoly fenyegetést jelentene.

És mindezeknél még nagyobb fenyegetést jelentene, ha az iszlám szélsőségesek megtámadnák Jordániát, melynek fővárosa, Amman alig 60-70 kilométerre helyezkedik el a szíriai határtól, és ugyanekkora távolságra Jeruzsálemtől.

Amennyiben bekövetkezne az iszlamisták betörése Jordániába, vélhetően Izrael is határozottabb válaszra kényszerülne a radikálisok fenyegetésével szemben - ez azonban egy oldalra sodorhatná Jeruzsálemet Iránnal és Asszaddal. Kérdés, hogy meddig menne el Izrael és az Egyesült Államok a közös ellenséggel szembeni harcban azért, hogy a végén Irán és Szíria profitáljon a leginkább az egészből. De az is kérdés, hogy mennyire törné magát Irán, hogy egyik kezével megállítsa az Izraelt is fenyegető iszlamista őrülteket, miközben másik kezével támogatja a palesztin területeken hemzsegő zsidógyűlölő radikálisokat.

Rómát is elfoglalná

Abu Bakr al-Baghdadi, az Iszlám Állam önjelölt kalifája azzal fenyegette meg a világot, hogy az európai kultúra szimbólumát, Rómát is elfoglalja. Terve végrehajtásához arra sürgeti a muszlimokat, hogy vándoroljanak be az „új államba”, az IÁ által elfoglalt Irak és Szíria területére. „Mindenkinek be kell vándorolnia az Iszlám Államba, aki képes rá. Muszlimok, ez a ti hazátok. Ez nem a szíriaiaké, nem az irakiaké, hanem a muszlimoké. Ha ehhez tartjátok magatokat, Rómát is elfoglaljuk” – közölte az önjelölt Kalifa. Al-Baghdadi arra is felszólította a dzsihádista fegyvereseket, hogy fokozzák a harcot a vasárnap tartó muzulmán szent ünnep, a Ramadán alatt. (The Telegraph)

És igen, lehet aggódni: jordániai Beduinok ugyanis a napokban felvonták az iszlamista lobogót Ma'anban, azt skandálva, hogy "Ma'an Jordánia Falludzsája!". (Falludzsa az Iszlám Állam szélsőségesei által elfoglalt iraki város, mely a 2004-es harcok után vált igazán hírhedtté: az amerikaiak vezette koalíciós erők véres, de sikertelen harcot vívtak itt az iszlamista felkelőkkel - a szerk.) Intő jel továbbá, hogy a beduinok mindezt az IÁ nevében tették.

Az ötvenezres lélekszámú Ma'an pedig - még Jordánia geopolitikai fekvéséhez képest is - igen érzékeny terület. A város Ammantól 218 kilométerre, az izraeli Eilattól 104 kilométerre, az Izrael északi részét a déli országrésszel összekötő főútvonaltól pedig mindössze 60 kilométerre fekszik.

Abdullah jordán király most azon töri a fejét a hadsereg és a hírszerzés vezetőivel, hogy miként nyomja el az iszlamista előretörést anélkül, hogy az más jordániai városokra is átterjedjen.

Washington szintén tart attól, hogy közel-keleti szövetségese, a mérsékelt Abdullah elveszti hatalmát egy iszlamista lázadás miatt. Ebben az esetben az Obama-adminisztrációnak nem lenne más választása - ahogy az IÁ külső benyomulása esetén sem - , hogy jóváhagyja amerikai (és izraeli) erők beavatkozását a trón védelme és a szélsőséges iszlamisták visszaverése érdekében.

Egy amerikai katonai forrás a DEBKAfile katonai hírportál kérdésére rámutatott, hogy a Jordániai hadsereg most három területen koncentrálódik: északon a szíriai határnál, keleten az iraki határnál és a fővárosban.

Északon a csapatok célja az, hogy elejét vegyék az IÁ Szíria keleti részén összpontosuló erői esetleges behatolásának. Keleten a jordániai hadsereg kifejezetten az iraki határral szomszédos IÁ szélsőségesek erőivel néznek farkasszemet. A fővárosban pedig a trón védelme a fő feladata a jordániai haderőnek. Ugyanakkor a ma'ani iszlamista tűzvész elharapódzása esetén Ammannak egyszerre kellene külső és belső ellenséggel szemben harcolnia - és ehhez már nem biztos, hogy elegendő katonája lenne.

A DEBKAfile washingtoni forrásai szerint Dennis McKean dandártábornok – az Amman közelében létrehozott közös amerikai-jordániai-izraeli együttműködés parancsnoka – már megkapta az utasítást, hogy helyezzen készenlétbe Jordániában 12 ezer amerikai katonát és egy F-16-os vadászgépekből álló századot. A kontingenst arra az esetre hozták létre, ha Irán vagy a libanoni Hezbollah ellen, idegen területen kell hadműveletet folytatni. Most azonban benne van a pakliban, hogy akár Iránnal egy oldalon, az IÁ szélsőségesei ellen kell harcolniuk Jordániában, vagy Irakban.

A DEBKAfile értesülései szerint Washington, Jeruzsálem és Amman azon is elgondolkodott, hogy megelőző csapást sújt az iraki-jordániai határon tevékenykedő iszlamista szélsőségesek csoportjaira. Akcióra ugyanakkor még nem került sor, nincs ugyanis arról döntés, hogy hol és melyik ország katonai ereje alkalmazzon erőszakot, ahogy abban sem biztos a trojka, hogy ez az egyre forróbb helyzetben milyen hatással lenne Jordánia belbiztonságára.

Forrás: atv.hu