Új-Zéland édesvízi állatvilágának mintegy háromnegyedét a kihalás veszélye fenyegeti, a problémán csak rontanak gazdaság fellendítését célzó kormányzati tervek - figyelmeztettek új-zélandi ökológusok.

A Society for Conservation Biology (SCB) nemzetközi szervezet által publikált tanulmány szerint az Új-Zélandon honos édesvízi hal-, kagyló- és rákfajok 74 százaléka számít már kihalással fenyegetett fajnak.

A szakemberek szerint a főbb okok közé sorolható az intenzív mezőgazdaság, a folyók ipari hasznosítása és egyéb emberi tevékenység okozta pusztítás. De veszélyt jelent ezekre a fajokra a kereskedelmi célú halászat és export is.

Mike Joy, a Massey Egyetem ökológusa rámutatott, hogy a legsúlyosabb környezetvédelmi probléma az új-zélandiak szerint a vízszennyezettség és a romló vízminőség, a kormány azonban továbbra sem tesz hatékony lépéseket.

"A kormány terve a mezőgazdasági termelés drasztikus növeléséről tovább ront a helyzeten. Folyóink és vizes területeink további kiaknázását is tervezik, ami csak tetézné a bajt" - idézte Joy közleményét az upi.com.

A tudós szerint ez a gazdasági stratégia helytelen. "Javíthatnánk a jelenlegi helyzeten, enyhíthetnénk a nyilvánvaló fenyegető veszélyeket, megfelelően szabályozhatnánk azokat a fejlesztéseket, amelyek a problémát okozzák, és még mindig erős maradna a gazdaságunk" - vélekedett.

A tanulmány társszerzője, Emily Elston szerint a szigorúbb vízminőségi szabályozás egyedül nem mentené meg Új-Zéland édesvizeinek biodiverzitását. Sokkal átfogóbb megközelítésre van szükség: többek közt a vizenyős területek, folyótorkolatok, talajvízi ökoszisztémák és széles parti sávok egészségének visszaállítására és megőrzésére is. A kutatók a halak és gerinctelenek halászatát, horgászatát szabályozó rendelkezéseket is szigorítanák.

Forrás: MTI Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 80 162 554 megtekintés

Videó: 52 674 940 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7537392

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh