Az orosz elnök a parlament felhatalmazását kérte a haderő külföldi bevetésére, feltehetően szíriai műveletről van szó.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán arra kérte a törvényhozás felsőházát, hogy járuljon hozzá a hadsereg külföldön történő bevetéséhez, aminek a Szövetségi Tanács eleget is tett. Az indítványt a 168 tagú felsőházban 162 szenátor támogatta.

A hírügynökségi jelentésekből nem derül ki, hogy melyik országra vonatkozik a döntés, de feltehetőleg Szíriáról van szó, ahol Oroszország éppen katonai jelenlétének bővítésén fáradozik.

A parlament legutóbb akkor hatalmazta fel Putyint az orosz csapatok külföldi bevetésére, ahogy ezt az orosz törvények előírják, amikor elszakították Ukrajnától a Krím-félszigetet 2014-ben.

Forrás: globoport.hu / MTI

ENSZ-közgyűlés - Szakértő: előrelépés az orosz-amerikai megállapodás a szíriai katonai műveletek összehangolásáról

Nagy előrelépést jelent Oroszország és az Egyesült Államok megállapodása, hogy összehangolják szíriai katonai műveleteiket, de ennél szorosabb együttműködés nem valószínű - mondta Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerdán az MTI-nek.

Vlagyimir Putyin orosz államfő - miután tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel - hétfőn az ENSZ-közgyűlés általános vitájáról tudósító újságíróknak úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy orosz harci gépek légicsapásokat fognak végrehajtani Szíriában, támogatást nyújtva a Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadseregnek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen. Az amerikai elnök kíséretének egy név nélkül nyilatkozó tagja pedig közölte: Obama és Putyin megállapodtak, hogy utasítják katonai vezetőiket, folytassanak tárgyalásokat, elkerülendő a konfliktusokat a Szíria légterében végrehajtott esetleges műveletek során.

Az elemző mindezzel kapcsolatban kifejtette: megmaradt az ellentét Moszkva és Washington között abban a tekintetben, hogy másképp képzelik el Szíria és Aszad jövőjét, hiszen Oroszország azt szeretné, ha Aszad hatalmon maradna, míg az Egyesült Államok a szíriai elnök távozását akarja.

Póti László kiemelte: az amerikai és az orosz álláspont között mindenesetre átfedés is van, ez pedig az Iszlám Állam elleni harc szükségessége.

Ugyanakkor jelentős előrelépés, hogy a két ország ezt követően egészen biztosan koordinálni fogja a szíriai katonai csapásait, hogy azok még véletlenül se irányuljanak egymás ellen - vélekedett. Hozzátette: a két elnök arra utasította katonai vezetését, hogy munkacsoport kezdje meg a katonai együttműködés kidolgozását.

A szakértő arról is beszélt, hogy ugyan van egy ambiciózusabb orosz elképzelés is, amely szerint széles körű koalíciót kellene létrehozni az IÁ ellen, de nem biztos, hogy ez megvalósul.

Korábban Oroszország Izraellel is arról állapodott meg: munkacsoport fogja koordinálni, hogy "egymásra ne lőjenek", ne akadályozzák egymás műveleteit, vagyis inkább az valószínű, hogy ehhez hasonló kétoldalú megállapodások jönnek létre abban a harcban, amelyet "egy közös ellenség ellen vívnak" - magyarázta.

Póti László hangsúlyozta: az a típusú és mennyiségű fegyver, amelyet Oroszország Szíriába visz, elegendő arra, hogy megvédje az Aszad-rezsimet az ország egy részén, vagyis megakadályozza, hogy a felkelők bármely csoportja, de leginkább az IÁ megdöntse az elnök hatalmát. Ilyen értelemben pedig jelenleg Moszkva elképzelése látszik reálisabbnak Aszad jövőjét illetően - mutatott rá.

A szakértő szerint az más kérdés, hogy ha az összehangolt katonai műveletek eredményeként kiszorítanák az Iszlám Államot Szíria területéről, akkor "mit lehetne kezdeni Aszaddal", de egyelőre az orosz erők biztosítani tudják az elnök "túlélését" az ország egy részén, és így tartósan olyan belpolitikai szereplő marad, akivel számolni kell.

Forrás: MTI