Teherán eleget tett a nagyhatalmakkal tavaly nyáron kötött nukleáris megállapodásban foglalt kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok elnöke elrendelte a szankciók egy részének feloldását, az Európai Unió pedig megindította ennek folyamatát.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombaton késő este Bécsben tette közzé végleges jelentését Iránról, amelyben megállapította, a perzsa állam eleget tett a július atomalkuban foglalt kötelezettségeinek.

A jelentésének közzétételét követően Frederica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján közölte, az atomprogramról szóló megállapodás hatályba lépett, az EU feloldja szankcióit Irán ellen.

EU-diplomaták közölték, az unió megkezdte a szankciók feloldásának folyamatát, amely a várakozások szerint gyors lesz. A folyamat véglegesítéséhez az Európai Tanács hivatalos jóváhagyása szükséges.

ENSZ-diplomaták elmondták, a NAÜ jelentés automatikusan a feloldja a szankciókat, így a világszervezet a legtöbb Irán elleni büntetőintézkedését feloldotta.

John Kerry amerikai külügyminiszter eközben közölte, az Egyesült Államok is felfüggesztette szankcióit Irán ellen.

Barack Obama amerikai elnök szinte azonnal elrendelte a gazdasági büntetőintézkedések egy részének feloldását. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök megállapította, hogy az iráni atomprogram körülményei alapvetően megváltoztak azzal, hogy Teherán teljesítette kötelezettségeit. Később az amerikai pénzügyminisztérium közölte, az elnök által feloldott szankciók az amerikai cégek külföldi leányvállalataira vonatkoznak, a kereskedelmi embargó továbbra is érvényes az Egyesült Államokban.

John Kerry bécsi sajtótájékoztatóján először is méltatta az atomprogramról szóló tárgyalások nyitotta diplomácia csatornákat, amelyeknek köszönhetően az iráni igazságszolgáltatás egy fogolycsere-megállapodás keretében szombaton szabadon engedett öt bebörtönzött amerikai-iráni kettős állampolgárt, akik Kerry szerint már úton vannak haza a családjaikhoz.

A külügyminiszter sajtótájékoztatóján az atomalku eredményeiről beszélt, ami szerinte egy biztonságosabb világot hozott létre.

Beszédében az amerikai elnöknek, az atomalku létrehozását segítő tisztviselőknek, a nemzetközi partnereknek, és a tárgyalásokon részt vevő nagyhatalmaknak mondott köszönetet. Emellett "mély tiszteletét" fejezte ki az tárgyalásokon részt vevő iráni delegációnak, Dzsavad Zarif külügyminiszterrel az élükön.

Az atomalku hatályba lépését követően rövid időn belül több ország reagált. Philip Hammond brit külügyminiszter üdvözölte a megállapodást, amely szerinte fontos lépés ahhoz, hogy a világ egy biztonságosabb hellyé váljon. Frank-Walter Steinmeier német kollégája szerint az esemény "a diplomácia történetének egy történelmi sikere". Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is üdvözölte a megállapodás hatályba lépését, ami szerinte jelentősen hozzájárul a regionális és nemzetközi együttműködéshez a béke, a biztonság és a stabilitás érdekében. Laurent Fabius francia külügyminiszter bár ugyancsak gratulált, hangsúlyozta, hogy Franciaország figyelemmel kíséri a fejleményeket, hogy az alkut - amelyhez országa nagyban hozzájárult - szigorúan tiszteletben tartsák és teljesítsék.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban elítélte az atomalku hatályba lépését. A kormányfő szerint a megállapodás ellenére Teherán nem tett le az atomfegyverek kifejlesztéséről, továbbra is destabilizálja a közel-keleti térséget, és támogatja a terrorizmust a világban, fittyet hányva nemzetközi kötelezettségeire.

A Teherán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között tavaly júliusban született megállapodás egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító reaktorainak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen az atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ pedig korábban vállalta, hogy ennek nyomán felfüggeszti a Teherán ellen hozott büntetőintézkedések jelentős részét.

Zarif a bécsi sajtótájékoztatót követően egy Twitter üzenetében gratulált országának. "Köszönöm Istennek, és fejet hajtok az iráni nép nagysága előtt. Gratulálok ehhez a dicsőséges győzelemhez."

Hillary Clinton újabb szankciókat szorgalmaz

Fenntartásokkal vegyes optimizmussal üdvözölték a teheráni bejelentéseket a republikánus politikusok, Hillary Clinon újabb szankciókat sürgetett Irán ellen.

A republikánusok az amerikai-iráni kettős állampolgárságú foglyok szabadon bocsátásáról szóló iráni híreket megelégedettséggel fogadták, Barack Obama amerikai elnök Iránnal kapcsolatos stratégiáját azonban élesen bírálták.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke üdvözölte az amerikai foglyok szabadon bocsátását, de közleményében úgy fogalmazott: "majd meglátjuk, mekkora lesz ez a váltságdíj".

Ted Cruz, texasi szenátor - a vallásos jobboldal jelöltje az elnökjelöltségért folyó küzdelemben - Twitter-üzenetében üdvözölte a foglyok szabadon bocsátását, de csupán Szájed Abedini lelkipásztor nevét említette.

Donald Trump, a republikánusok legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa egy kampányrendezvényen fejtette ki álláspontját. Szerinte Iránnak most az atomalkuval, azaz a szankciók feloldásával, 150 milliárd dollár hullik az ölébe, s ezt az összeget arra használja majd fel, hogy folytassa atomfegyverek kifejlesztését. Trump megjegyezte azt is, hogy foglyokat azért bocsátották szabadon, mert ő nyomást gyakorolt Obama elnökre.

Három másik republikánus elnökjelölt-aspiráns is véleményt mondott a fejleményekről. Chris Christie, New Jersey állam kormányzója szerint az elnök az Iránnal kötött rossz megállapodások szakértője. Marco Rubio floridai szenátor szerint Washingtonnak nem kellene fogolycserékről megállapodást kötnie, mert ezzel csak bátorítja újabb foglyok bebörtönzését. Jeb Bush, volt floridai kormányzó pedig újabb szankciókat sürgetett Irán ellen. Bush ugyan üdvözölte az amerikaiak szabadon bocsátását, de azt mondta, hogy "olyan rezsimet legitimizáltunk, amely nem tanúsít érdeklődést a nemzetek közösségével való együttműködés iránt".

Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns szerint az Egyesült Államoknak nem szabad köszönetet mondania Iránnak sem a foglyok szabadon bocsátásáért, sem azért, mert teljesítette a nukleáris programjáról szóló megállapodást. Ezt azzal indokolta, hogy "ez a rezsim továbbra is fenyegeti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten".

A kampánykörúton lévő volt külügyminiszter egyúttal újabb szankciókat szorgalmazott a perzsa állam ellen. "Nagyon megkönnyebbültem, hogy az amerikai foglyok biztonságban hazatérnek Iránból. De Irán, a ballisztikus rakétaprogramjával változatlanul megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és ezt új szankciókkal és határozott állásfoglalással kell sújtani" - írta közleményében Clinton. Azt ígérte, ha novemberben őt választják meg az Egyesült Államok következő elnökévé, Iránnal kapcsolatos politikáját a "ne bízz és ellenőrizz" elve fogja vezérelni.

A demokraták két másik elnökjelölt-aspiránsa, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O'Malley volt marylandi kormányzó egyértelműen az amerikai-iráni viszonyban bekövetkezett javulásról beszélt. "Ezek a hírek azt jelzik, hogy a diplomácia még a világnak ebben a nagyon bizonytalan térségében is működik" - mondta újságíróknak Bernie Sanders. O'Malley pedig úgy reagált, hogy "emlékeztető republikánus elnökjelöltségre pályázóknak: a diplomácia többet ér, mint a szőnyegbombázás".

Obama teljes körű kegyelemben részesített hét iráni állampolgárt

Az amerikai elnök kegyelemben részesített szombaton hét iráni állampolgárt, akik közül egyesek még tárgyalás előtt állnak, mások pedig már megkezdték büntetésük letöltését valamelyik amerikai börtönben.

A Fehér Ház és a szövetségi igazságügyi minisztérium szóvivői egyelőre nem kívánják nyilvánosságra az érintettek nevét.

A mostani, szombati döntése előtt Obama elnök még soha senkit nem részesített kegyelemben a peres eljárás lefolytatása előtt. Ezzel a lehetőséggel elődje, George W. Bush sem élt.

A vád ejtése és a teljes körű kegyelem között az a különbség, hogy az utóbbi esetben az érintett ellen többé nem lehet vádat emelni az adott ügyben, míg ha "egyszerű" vádejtésről van szó, akkor a vádat később ismét előterjesztheti a vádhatóság.

Forrás: hirado.hu / MTI