Észak-Korea nukleáris programja "nagy kihívást jelent" a globális biztonságra - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán Pekingben, ahol kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott tárgyalásokat.

A helyi média beszámolója szerint a fő témák - az előzetes várakozásoknak megfelelően - Észak-Korea megfékezése és a dél-kínai-tengeri helyzet rendezése voltak.

Phenjan nukleáris programjával kapcsolatban Kerry a korábban is már hangoztatott washingtoni álláspontot ismételte meg. A programot a globális biztonságot fenyegető kihívásnak és az Egyesült Államok biztonságát érintő egyik legfontosabb ügynek nevezte.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai újabb, Phenjant elítélő határozatról egyeztetnek, de a dokumentum megszövegezésében, a szankciók erősségében egyelőre nincs egyetértés a keményebb fellépést szorgalmazó Egyesült Államok és az állandó tagként ugyancsak vétójoggal rendelkező Kína között. Pekingi vélemény szerint Phenjan sarokba szorítása nem hozna kedvező eredményt. Kínai szakértők azt hangoztatják, hogy előrelépést a katonai fenyegetés helyett Phenjan és Washington párbeszéde hozhatna.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi látogatással, illetve a Phenjanra nehezedő nyomás fokozását célzó amerikai szándékkal kapcsolatban úgy vélte, ésszerűtlen azt várni, hogy Észak-Korea egyedül Kína nyomására felhagy atomprogramjával, miközben az Egyesült Államok hidegháborús mentalitással közelít hozzá. A cikk megállapítja, Peking és Phenjan kapcsolatában nem úgy mennek a dolgok, hogy utóbbi az előbbi tanácsait követi.

Vang Jivel folytatott tárgyalásán Kerry arról is beszélt, hogy hazája és Kína együttműködésében az éghajlatváltozástól az iráni nukleáris kérdésen át a terrorizmus elleni küzdelemig több fontos kérdésben haladást ért el. Egyúttal úgy vélte, hogy a dél-kínai-tengeri nézeteltérések, területi viták tisztázásában, az ottani feszültség csökkentésében szintén előrelépésre lenne szükség.

Washington rossz szemmel nézi, hogy Kína több, a felügyelete alá tartozó, vitatott hovatartozású zátonyt feltöltött és gyakorlatilag szigetté változtatott, s ezeken a területeken infrastruktúrát, köztük leszállópályákat épített, és katonai védelemmel látta el őket. Peking ezeket a szuverenitása alá tartozó területnek tekinti, és vitáit a térség érintett országaival kívánja rendezni. Washington viszont a szabad hajózhatóság veszélyeztetését látja bennük, amit Peking elutasít.

Forrás: MTI