Az amerikai hadsereg egyik századosa úgy döntött: pert indít Barack Obama elnök ellen, mert egyetért ugyan az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni háborúval, de jogtalannak tartja, hiszen az elnök nem kapott rá felhatalmazást a kongresszustól.

Nathan Michael Smith százados Kuvaitban teljesít szolgálatot, s mindeddig rendszeresen hangot adott annak, hogy fontosnak tartja az Iszlám Állam (IÁ) elleni harcot, s egyetért vele. Ám a lelkiismeretére és az amerikai alkotmányra hivatkozva mégis pert indít az elnök ellen, mert úgy gondolja, hogy Obama nem kapta meg a megfelelő felhatalmazást.

"Katonai eskümhöz híven arra kérem a bíróságot: közölje az elnökkel, hogy megfelelő felhatalmazást kell kapnia a kongresszustól ahhoz, hogy háborút folytathasson az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban" - olvasható a százados bírósághoz benyújtott keresetében. Smith a vietnami háború után, 1973-ban elfogadott törvényre is hivatkozik igaza alátámasztásakor.

A jogi kihívással azt követően kell szembenéznie a Fehér Háznak, hogy Barack Obama - miután május elején a harmadik amerikai katona esett el Irak északi vidékén - jelentősen megnövelte a terepen harcoló amerikai különleges egységek létszámát. Az elnök akkor azzal érvelt, hogy ehhez lényegében megvan a felhatalmazása: a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után a kongresszusban megszavazott terrorellenes törvény ugyanis megadja a felhatalmazást a terrorizmus elleni harcra.

A jogászok - így Nathan Michael Smith ügyvédje - szerint azonban az elnöki érvelés sántít: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után foganatosított törvény ugyanis nem terjed ki egy akkor még nem is létezett terrorszervezetre. Márpedig az Iszlám Állam akkor még nem létezett.

A Fehér Ház már válaszolt a beadványra, s azt állítja: az elnök döntése legitim, az Iszlám Állam ugyanis a 2003-ban kezdődött iraki háború idején lényegében az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat "leányvállalata" volt. Az amerikai sajtónak nyilatkozó - de nevük elhallgatását kérő - kormányzati tisztségviselők idézik Stephen Preston, a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) volt vezető jogászának 2015 áprilisában elmondott beszédét, melyben Preston azzal érvelt, hogy vezetője, Oszama bin Laden likvidálása után az al-Kaida megroggyant ugyan, de különböző szervezetei nem szűntek meg, tehát a terrorellenes törvény a többi terrorszervezet elleni küzdelemre is érvényes. Ugyancsak kormányzati tisztségviselőket idéz a The New York Times című lap: az Iszlám Állam elleni harcra megadja a felhatalmazást az a döntés is, amellyel a kongresszus 2002-ben George W. Bush elnököt hatalmazta fel az iraki invázió megindítására.

Az Obama-adminisztráció egyébként az Iszlám Állam elleni katonai erő alkalmazására is kért újabb felhatalmazást a kongresszustól, ám a törvényhozók nem cselekedtek. Viszont megszavaztak különböző pénzügyi alapokat az Iszlám Állam elleni háború finanszírozásához, s a kormányzat ezeket egyúttal felhatalmazásnak is tekintette.

Az Obama elleni per kezdeményezőjének, Smith századosnak két ügyvédje van: David Remes, aki több guantánamói fogoly védelmét is ellátta, és Bruce Ackerman, a tekintélyes Yale Egyetem jogászprofesszora, aki tavaly a The Atlantic című folyóiratban hosszas tanulmányt közölt az Iszlám Állam elleni háború jogszerűtlenségéről. Ackerman akkor azt fejtegette, hogy annak a katonának, aki parancsot kap az Iszlám Állam elleni harcra, joga van megkérdőjelezni ezt a parancsot és pert indítani a bíróságon.

"Szeretnénk, ha ez a téma ismét a közfigyelem középpontjába kerülne, hiszen az elnöki hatalmat is korlátozó fékek és egyensúlyok rendjéről van szó" - nyilatkozott az NPR amerikai közszolgálati rádió egyik műsorában Ackerman professzor.

Forrás: MTI