Megszavazta az orosz törvényhozás felsőháza szerdán azt a terrorelhárítási törvénymódosítás-csomagot, amely szakértők szerint teljesíthetetlen feladat elé állítja az orosz IT-vállalatokat, és amely a kommunikációs piac összeomlásával fenyeget, egyúttal kiváltotta jogvédő csoportok bírálatát.

Az immár mindkét ház által elfogadott törvénymódosítások egyebek között arra kötelezik az orosz telekommunikációs cégeket, hogy három évig tárolják a telefonhívások metaadatait, fél évig pedig a hívások és az üzenetek tartalmát is, beleértve a videókat. A szolgáltatóknak ehhez - a saját prognózisuk szerint - a százezerszeresére kellene növelniük az általuk jelenleg tárolt adatmennyiséget, az új előírás teljesítése 33 milliárd dollárnyi befektetést igényel majd. Az online üzenetküldő szolgáltatóknak és a közösségi oldalak üzemeltetőinek a metaadatokat egy éven át kellene megőrizniük.

Szakértők szerint a változtatások a kommunikációs szolgáltatóknak az orosz piacról való eltűnéséhez, a szolgáltatások drágulásához és a kommunikáció tikosságának sérüléséhez vezetnek majd.

A módosítások törvényerőre emelkedéséhez elnöki aláírás szükséges. Az eredeti tervek szerint az új szabályozásnak július 20-án kellene életbe lépnie. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök mérlegelni fogja a módosításokkal kapcsolatos bírálatokat.

A jogszabály-módosítások értelmében 800 ezertől 1 millió rubelig (csaknem 3,4 milliótól több mint 4,3 millió forintig) terjedő bírsággal sújthatók azok a kódolt kommunikációt biztosító szolgáltatók, amelyek nem adják meg a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a megfejtési kulcsot. A törvényhozás által elfogadott tervezet érinti az olyan, végponttól végpontig terjedő (end-to-end) titkosítást alkalmazó szolgáltatókat, mint a Telegram, a WhatsApp, a Viber és az ICQ. Károsultja lehet a biztonságos internetes adatcserét szavatoló https-protokoll, de az olyan közösségi médiumok is megsínylenék, mint a Facebook, a Twitter és az orosz VKontaktye. Dmitrij Marinyicsev, Oroszország internetügyi ombudsmanja úgy vélekedett, a csomag "halálos ítélet" az orosz telekommunikációnak.

A törvénymódosítások egy másik, jogvédők által bírált csomagja értelmében 100 ezer rubelig terjedő pénzbírásággal, illetve egyévi kényszermunkával vagy börtönbüntetéssel sújtható, ha valaki nem tesz bejelentést terrorcselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről. (A kötelezettség alól csak közeli rokon esetében ismer el mentességet az új szabályozás).

Szándékos terrorcselekmény esetén a büntethetőség alsó korhatárát 14 évre szállítják le (az orosz honatyák ezzel kapcsolatban Németországra és Franciaországra hivatkoztak, ahol bűncselekmény esetén az alsó limit 14, illetve 13 év.)

A nemzetközi terrorizmusban való részvételért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki. Terrorcselekmény elkövetése esetén a büntetés mértékének alsó határa 8-ról 10 évre, csoportos elkövetése vagy halál okozása esetén 10-ről 12 évre nő. Súlyosbító körülménynek számít majd, ha a bűncselekményeket fegyveres konfliktus vagy katonai műveletek között követik el.

A szabályozás meghatározza a terrorizmus finanszírozásának fogalmát, és előírja, hogy a terrorizmusra való felhívás vagy annak nyilvános, interneten történő helyeslése 1 millió rubelig terjedő bírsággal vagy 5-7 évi szabadságvesztéssel sújtható. A terrorszervezetben való részvételért a jelenlegi büntetés duplája, 10-20 év lesz kiszabható. Törvényellenes fegyveres csoportok szervezéséért vagy az azokban való részvételért 5 év járhat majd. A büntető törvénykönyv bevezetné a tömeges rendbontásra való felbujtás vagy toborzás bűntettének kategóriáját, amely 300-700 ezer rubelnyi bírsággal vagy 5-10 évi szabadságvesztéssel lesz büntethető.

Gyűlölet és ellenségeskedés szítása esetén a büntetés alsó határa 3, a felső pedig 6 évre nő és hasonlóképpen szigorodik meg a szélsőséges szervezet vagy közösség tevékenységének szervezése, vagy annak finanszírozása.

A módosítások meghatározzák a "térítői tevékenység" fogalmát és azt megtiltják olyan vallási csoportok számára, melyeknek céljai törvényellenesek. Tilos lesz az olyan misszionárius munka is, amelynek célja a közrend zavarása, a családi egység megbontására való kényszerítés, a polgárok személyiségének, jogainak és szabadságának megsértése, a kötelező oktatási szint megszerzésének akadályozása, a szélsőséges fellépésre, az öngyilkosságra és az állampolgári kötelezettségek megtagadására való ösztönzés.

A lelkiismereti és a vallásgyakorlás szabadságára valamint a vallási egyesületekre vonatkozó törvényi előírások megsértésére irányuló térítő és prédikációs tevékenység állampolgárok esetében 5-50 ezer, a jogi személyekében pedig 100 ezertől 1 millió rubelig terjedő bírsággal lesz sújtható. A külföldi állampolgárokat kiutasíthatják az országból.

A törvényhozás ugyanakkor ejtette azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a terrorcselekmények kettős állampolgársággal rendelkező elkövetőit megfosztották volna orosz állampolgárságuktól, és megtiltotta volna a szélsőségeseknek Oroszország elhagyását.

A törvénymódosításokat az orosz utasszállítógép elleni, Egyiptomban tavaly novemberben elkövetett merénylet után Irina Jarovaja, a duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának és Viktor Ozerov, a felsőház védelmi és biztonsági bizottságának kormánypárti elnöke terjesztette be.

Forrás: MTI