http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/8125-luxleaks-a-fellebbviteli-birosag-enyhitette-a-kiszivarogtatok-bunteteset#sigProId8cd8ef6c4b
Enyhítette a luxembourgi fellebbviteli bíróság szerdán az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatókra kiszabott büntetést.
A három vádlott közül kettőt bűnösnek találtak, amiért több ezer dokumentumot szivárogtattak ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.
Antoine Deltourt, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársát hat hónap felfüggesztett börtönre és 1500 euró megfizetésére ítélte a bíróság, volt kollégájára, Raphael Halet-ra pedig 1000 euró pénzbüntetést szabtak ki. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót azonban ismét minden vád alól felmentették.
Elsőfokú ítéletében a bíróság 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbírságot szabott ki az elsőrendű vádlottakra.
"Az egyetlen kielégítő ítélet a felmentés lett volna" - mondta Deltour a tárgyalást követően.
A bíróság épülete előtt számos civil szervezet tüntetett a tárgyalás alatt, olyan szabályozást sürgettek, amely hasonló esetekben a kiszivárogtatókat védi.
Nemrégiben Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos is támogatásáról biztosította az ügy vádlottjait.
"Úgy vélem, sokaknak hasznára volt, hogy elmondták, amit tudtak" - mondta.
A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok - például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank - számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.
Sajtóhírek szerint nagyjából 200 ezren írták alá korábban azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították a kiszivárogtatókat, akik felmentésüket kérték. Szeptemberben több mint száz európai parlamenti képviselő tiltakozott az eljárás ellen.
Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt teremt a vállalatok között.
Forrás: MTI