Már harmadik éve nem növekszik a mutató, ez azonban még mindig nem elég.

A Nemzetközi Energiaügynökség – amely hagyományosan józan, egyesek szerint inkább borús hangulatú előrejelzéseket tesz közzé – most közölte a 2016-os évre vonatkozó főbb adatokat, legalábbis ami a globális szén-dioxid-kibocsátást illeti. Eszerint harmadik éve folytatódik a stagnálás, ami jól jelzi a gazdasági struktúra átalakulását.

A részletes bejelentés szerint a globális gazdaság növekedése ellenére sikerült szinten tartani a kibocsátást, ami mindenképpen jó hír a klímaváltozás miatt aggódóknak. Az energiaszektor esetében tavaly összesen 32,1 millió gigatonna szén-dioxid került a légkörbe, miközben a gazdaság átlagosan 3,1 százalékkal növekedett, bár az egyes régiók vegyes képet mutatnak. Az USA például 3 százalékkal, vagyis mintegy 160 millió tonnával tudta csökkenteni saját kibocsátását, ami leginkább a palagáz terjedésének volt köszönhető (a szén most vesztette el eddig élvezett első helyét), bár a megújuló energia is szerepet játszott ebben – a világ egyetlen szuperhatalma a kibocsátás terén az 1992-es szintre került vissza, miközben azóta gazdaságuk 80 százalékkal bővült.

Kína 1 százalékos csökkenést mutatott fel, ami a megújulók, az atomenergia, valamint a földgáz előtérbe helyezésének eredménye. Az elektromos áram iránti igény 5,4 százalékkal bővült, ennek kétharmadát a megújulók (lényegében a víz- és a szélerőművek) fedezték, de az atomerőműveknek is fontos szerep jutott itt, hiszen 5 új reaktort állítottak szolgálatba, ezzel 25 százalékkal kibővítve a nukleáris kapacitást (globális szinten az atomenergia területe 1993 óta a leggyorsabb ütemben nőtt). Egy másik fontos eltérés, hogy Kínában és Indiában alig 5-6 százalék származik földgázból, miközben a globális átlag 25 százalék körül van, tehát itt bőven van lehetőség a terjeszkedésre. Az EU területén a kibocsátás szintén stagnált, ám míg a szén iránti igény 10 százalékkal esett, a gáz már 8 százalékkal növekedett, jól jelezve a trendet.

IEA első embere, Fatih Birol, szerint a fenti adatok biztatóak, ám ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos plafonon belül maradjunk a globális hőmérséklet-emelkedést illetően. Ehhez világszerte nagyobb erőfeszítésre, átláthatóbb, egyértelműbb, és konzisztens szabályozásra lenne szükség.

Forrás: sg.hu / iea.org