Egyiptom helyi idő szerint kedd reggel 6 órától határozatlan időre kitiltja a légteréből a katari gépeket - közölte hétfő délután az egyiptomi polgári repülési minisztérium pár órával az után, hogy több arab országgal együtt Egyiptom is megszakította diplomácia kapcsolatait Katarral.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter álláspontja szerint a Katar körül kialakult helyzetet tárgyalásokkal kell rendezni – derül ki az amerikai külügyminisztérium hétfői Twitter üzenetéből.

Tillerson álláspontjának nyilvánosságra kerülése előtt egy neve elhallgatását kérő külügyi tisztségviselő úgy nyilatkozott: az Öböl-térség valamennyi országa “rendkívül fontos partner” az Egyesült Államok számára, és Washington arra számít, hogy az érintett felek előbb, vagy utóbb, de megtalálják a válságból kivezető megoldás lehetőségeit.

Közben kiderült: az amerikai hadsereg változatlanul hajt végre küldetéseket a katari Al-Udeid légibázisról.

Az oroszok párbeszédet akarnak

Párbeszédre szólított fel a Katar és a több más arab ország közötti viszony erős kiéleződése ügyében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor telefonon tárgyalt katari kollégájával, Muhammad bin Abdul Rahmán ász-Száni sejkkel – közölte honlapján hétfőn az orosz külügyi tárca.

A moszkvai közlemény szerint a két külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az arab világban keletkezett új feszültséggóccal kapcsolatban. Lavrov az ellentétek kölcsönös tiszteleten alapuló, tárgyalásos rendezése mellett foglalt állást, a példátlan jellegű kihívások, különösen a terrorfenyegetés tükrében.

A katari szuverén alap és a svájci Glencore cégcsoport egyébként tavaly decemberben, 50-50 százalékos részesedésben felvásárolta az állami többségű Rosznyefty orosz olajvállalat 19,5 százalékát mintegy 10,5 milliárd euróért.

A katari tárca tájékoztatása szerint nem csak a katari, hanem más, Katarból induló gépek sem léphetnek be kedd reggeltől Egyiptom légterébe. A katari állami Qatar Airways az Arab-öböl térségének egyik legjelentősebb légitársasága, amely több mint 150 városba repül, és mintegy 24 ezer embert foglalkoztat világszerte.

Katar egy félszigeten fekszik az Arab-öböl nyugati felén. Szárazföldön csak Szaúd-Arábiából közelíthető meg.

Egyre feszültebb a helyzet

Ám miután Szaúd-Arábia és szövetségesei megszakították diplomáciai kapcsolatukat Dohával, Rijád a határt is lezárta, pedig Katar élelmiszerellátása teljes mértékben a Szaúd-Arábiából, közúton behozott élelmiszerszállítmányoktól függ. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tudósítása szerint a lezárt határon feltorlódtak a teherautók. Irán már jelezte: 12 órán belül képes a tengeren keresztül élelmiszert szállítani Katarba.

Vasárnap éjjel és hétfő reggel Szaúd-Arábia és szövetségesei, összesen immár 7 ország sorra jelentette be, hogy felmondják diplomáciai kapcsolataikat Katarral. Azt állítják, hogy Doha terroristákat támogat, illetve beavatkozik a belügyeikbe. Katar tudatta: hazugságkampány indult ellene, s az állításokból semmi nem igaz.

Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára pénteken 49,95 dolláron zárt. Hétfő reggel hat óra körül 50,70 dollárra erősödött arra a hírre, hogy több arab ország megszakította diplomáciai kapcsolatát Katarral. Innen kisebb megszításokkal azonban folyamatosan csökkent az olaj ára, és délután kettőkor a Brentet 49,55 dolláron jegyzeték, azaz a pénteki záróértékéhez képest 40 centtel alacsonyabban.

Szakértők: Nem épül be a konfliktus az olajárba

Megfigyelők szerint a diplomáciai kapcsolat megszakítása Katarral nem olyan fontos geopolitikai kockázat, aminek a hatása beépülne az olajárba. Más lenne a helyzet persze, ha a vezető OPEC-országok, így Szaúd-Arábia, Irán vagy például Irak között romlana meg jelentősebben a kapcsolat.

Az OPEC-tag Katar olajtermelési kapacitása napi mintegy 600 ezer hordó, az egyik legkisebb az OPEC-tagországok között. Katar ugyanakkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) legnagyobb szállítója a világon.

Elemzők szerint rövid időre az a félelem drágította a kőolajat a hétfői kereskedés korai szakaszában, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Katarral hatással lehet az OPEC és a szervezeten kívüli olajexportáló országoknak arra az erőfeszítésére, hogy a termelés visszafogásával késztessék emelkedésre a kőolaj árát.

A piac azonban gyorsan korrigált, mégpedig azért, mert Katar befolyása a globális olajkínálat alakítására csekély, ugyanakkor az Egyesült Államok termelése folyamatosan nő, ami árcsökkentő tényező. Washington nem csatlakozott az olajtermelés visszafogását szorgalmazó országok csoportjához.

Elsősorban a kőolaj árának fokozatos emelkedése miatt az Egyesült Államok olajtermelése a múlt év közepe óta több mint 10 százalékkal, napi 9,34 millió hordóra nőtt, ezzel megközelítette a világ legnagyobb olajtermelőit, Oroszországot és Szaúd-Arábiát.

Forrás: hirado.hu / MTI