http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/9538-kina-is-osszeallitotta-a-buntetolistajat#sigProId205cd04809
Aggódnak a piacok az élesedő amerikai–kínai kereskedelmi háború miatt. Peking bejelentette az első válaszintézkedéseket Donald Trump acél- és alumíniumimportot sújtó védővámjaira.
Zuhanórepülésbe kezdtek pénteken a tőzsdék az amerikai–kínai kereskedelmi háború veszélye miatt. New Yorkban a Dow Jones ipari átlag 1,77, az S&P 500 2,1, a Nasdaq Composite 2,43 százalékkal gyengült, de a vezető kanadai index, az S&P/TSX is öthetes mélypontra zuhant 1,14 százalékos csökkenéssel.
Estek az amerikai sertéságazat szereplőinek a részvényárfolyamai, a határidős jegyzések pedig október óta nem tapasztalt mélypontra csúsztak vissza, mert a piac attól tart, hogy Kína vámokat vet ki az amerikai sertéshúsimportra.
Kína a világ első számú sertéshúsfogyasztója, és ez a piac kulcsfontosságú az ágazat számára, mert az állatnak olyan testrészeit vásárolják, például csülköt és belsőségeket, amelyekre máshol nincs igény – emlékeztetett a Reuters. Az amerikai termelők tavaly 1,1 milliárd dollár értékben exportáltak Kínába és Hongkongba, ez értékét tekintve a harmadik legnagyobb piacuk. Attól tartanak, hogy az esetleges vámok hatására a kínai partnerek máshonnan, például Németországból és Dániából szerzik majd be a sertéshúst. Az importvámok egyébként kimondottan jól jönnének most Kínának arra, hogy támogassa a hazai termelőket, mivel az elmúlt három hónapban 30 százalékkal csökkent a sertéshús ára.
A Bloomberg értékelése szerint összességében horrorisztikus volt a hét a befektetők számára, akik könyörögnek Donald Trump amerikai elnöknek, hogy gondolja meg magát az importvámokat illetően. Pénteken lépett életbe az acél behozatalát 25, az alumíniumét 10 százalékos teherrel sújtó rendelet, amely alól ideiglenes jelleggel mentességet kapott Kanada, Mexikó, az Európai Unió, Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea. Csütörtökön Trump újabb büntetőintézkedéseket jelentett be, ezúttal mintegy 60 milliárd dollár értékű kínai importárura a szellemi tulajdonnal kapcsolatos folyamatos jogsértések miatt. Peking azonnal reagált, bár egyelőre visszafogottan: a kereskedelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy
3 milliárd dollár értékű amerikai importra tervez vámot kivetni, és összeállított egy 128 terméket felsoroló listát – ezeket érinthetik a válaszintézkedések.
Egyebek mellett fontolgatják 15 százalékos védővám kivetését a szárított gyümölcsre, a borra és az acélcsövekre, valamint 25 százalékosat a sertésexportra és a feldolgozott alumíniumtermékekre. Ezeket az intézkedéseket a tervek szerint két lépésben hajtanák végre; először a 15 százalékos vámot vetnék ki 120, 977 millió dollár értékű termékre, aztán a 25 százalékosat 1,99 milliárd dollár értékűre. De újabb ellenlépések is lehetségesek.
Egy esetleges korlátozott amerikai–kínai kereskedelmi háború sok amerikai cégnek – többek között az Apple-nek, a Boeingnak és az Intelnek – és mindkét gazdaságnak fájdalmas veszteségeket okozhat, de egyik országban sem vezet recesszióhoz Mark Zandy, a Moody’s vezető közgazdásza szerint. A valódi veszély a helyzet esetleges eszkalálódása lehet, ami egyes becslések szerint 470 milliárd dollárt tüntethet el 2020-ig a világgazdaságból. Peter Hooper, a Deutsche Bank vezető közgazdásza azt mondta a Bloombergnek, hogy az amerikai GDP növekedését 0,25-0,5 százalékkal fogná vissza már az is, ha Kína esetleg Trumphoz hasonlóan 60 milliárd dollár értékű importtermékre vetne ki védővámot. Kína esetében egyes becslések szerint ez elérheti a 0,9 százalékot. A legrosszabbul talán az amerikai fogyasztók járnának, hiszen az Egyesült Államokban eladott ruházati termékeknek több mint 41, a cipőknek 72 százaléka kínai gyártmány, az importvám pedig gyakorlatilag bújtatott adó. Piaci becslések szerint az intézkedés hatására körülbelül 0,3 százalékponttal nő meg az amerikai infláció.
Kína az ellenintézkedések mellett a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) is tervez fordulni. Az elmérgesedő viszály kapcsán Roberto Azevedo, a WTO vezérigazgatója önmérsékletre és arra szólította fel Washingtont és Pekinget, hogy a szervezet keretein belül oldják meg a vitás kérdéseket. „Az egyoldalúan hozott lépések jelentősen növelik annak a kockázatát, hogy mélyülnek az ellentétek, aminek nem lennének győztesei, és aminek következtében kevésbé lenne stabil a kereskedelmi rendszer” – figyelmeztetett.
Forrás: vg.hu
Kapcsolódó blogbejegyzésünk: Kína betiltaná az amerikai szemét importját