http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/961-irak-a-haboru-ara-a-beke-kerdesei#sigProId33c09ddd3e
Kilenc évvel ezelőtt, március 20-én kezdődött a hadművelet Irakban. Az ország fővárosában, Bagdadban megélénkült az élet. Igaz, nem az évforduló alkalmából, hanem azért, mert egy hét múlva Bagdadban tartja csúcstalálkozóját az Arab Liga.
Irakban az élet visszatér a normális kerékvágásba: ezt kell demonstrálnia a csúcstalálkozónak. A kérdés persze az, hogy milyen ütemű ez a visszatérés.
Az utolsó amerikai katona 2011 végén hagyta el Irakot. Ugyanakkor nem világos, elérték a célokat, sikerült-e elhárítani azokat a veszélyeket, amelyekről az előző amerikai kormányzat beszélt. És a legfőbb dolog: milyen békét hagytak Irakra az amerikaiak.
Az iraki invázió hivatalos oka George Bush kormányának aggodalma volt, hogy Szaddám Husszein rendszere tömegpusztító fegyvereket állít elő és halmoz fel. Igaz, az ENSZ felügyelői, akik több éven át dolgoztak Irakban a háború előtt, nem találtak erre igazolást. Sok tekintetben ez volt az oka annak, hogy a világszervezet nem bólintott rá az Irak elleni katonai akcióra. Aktívan és következetesen ellenezte ezt Németország, Franciaország és Oroszország. Ugyanakkor, az Egyesült Államok Irak elleni koalíciót kovácsolt, és 2003. március 20-án, az ENSZ alapokmányát megszegve, megkezdte az iraki inváziót.
Ez a történet sokat ártott az Egyesült Államok hírnevének. Lehetett volna ezen javítani Irak demokratizálásával, de ez nem történt meg. Ellenkezőleg: amint számos szakértő megjegyzi, az országban felekezetek közötti viszály kezdődött és egyre aktívabb lett a szélsőséges csoportok tevékenysége.
Jelentős politikai játékossá lépett elő az Al-Kaida. Csak az idén 12 városban elkövetett terrorakciókért vállalta a felelősséget. Ezekben a terrortámadásokban hatvanan vesztették életüket, 225-en sebesültek meg.
Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségén erőteljesen lecsökkent a létszám, de a CIA képviseletének száma érintetlen maradt. Az amerikai hírszerzés nem csak az iraki helyzet nyomon követésével foglalkozik, hanem az Al-Kaida tevékenységének megakadályozásával is.
Másrészt: az országban a rendet fenntartó amerikai csapatokat felváltották a különféle cégektől verbuvált zsoldosok. De ezzel nem lett nagyobb a rend.
Az Arab Liga bagdadi csúcstalálkozóján biztosan szó lesz a szíriai helyzetről. A külső beavatkozás hívei számára a jelenlegi iraki problémák figyelmeztető jelek lehetnek. Lehet, hogy figyelemre méltó lesz a háború utáni Líbia példája is. Ismeretes, hogy 2010-ben ott volt az Arab Liga csúcstalálkozója, amelyen Moammer Kadhafi volt a házigazda.
Forrás: ruvr.ru