A befektetők érzik a magyarországi agyelszívás hatását, azaz a képzett emberek kivándorlását Nyugat-Európába - derül ki a Reuters riportjából. Egyre kevésbé találnak megfelelő munkaerőt, miközben a valós munkanélküliségi ráta még mindig két számjegyű.

Két és fél évébe telt a szakértői szolgáltatásokat nyújtó német TÜV Rheinlandnak, hogy megtalálja a megfelelő embert egy speciális auditori képzettséget igénylő posztra Magyarországon - kezdi magyarországi riportját a Reuters. A cég minden követ megmozgatott, hogy felhajtsa a kellő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező mérnököt, ám ez sem sokat segített. És nem ez az egyetlen külföldi vállalat, amelynek hasonló gondjai vannak magyar leányvállalatánál.

A bajok azt követően szaporodtak el, hogy nagyjából félmillió ember elszerződött Nyugat-Európába vendégmunkásnak. Különösen mérnökökből mutatkozik nagy hiány. A cégek rákényszerültek, hogy egymástól próbálják elszipkázni a megfelelő jelölteket, ami persze azzal jár, hogy rá kell ígérniük a bérükre. Ez is pluszköltséget okoz, ám az alternatíva, a saját alkalmazottak továbbképzése, szintén drága.

Bajban a cégek fele

A tapasztalt kollégák elvesztése óriási probléma a komolyan vehető cégeknek Magyarországon - derül ki Kalina Tímea szavaiból, aki, a TÜV Rheinland itteni leányvállalatának hr-menedzsere. Ha olyan valakit keresünk, aki azonnal pótolni tudná a kilépő munkatársat, akkor lehetetlen feladatra vállalkozunk. Az a helyzet, hogy a gyors munkaerő-felvétel esélye egyenlő a nullával.

A TÜV-nek átlagosan három hónapjába telik egy mérnök leigazolása. Ha speciális képzettséget vagy menedzsmenttudást igénylő állásról van szó, akkor jóval tovább kell keresgélniük. És e cég konkrét példája nem egyedi eset. A munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó Manpower Group 750 munkaadót felölelő felmérésre szerint a vállalatok majdnem felének gondjai vannak szaktudással rendelkező embereik pótlásával. A teherautó-sofőröktől az informatikusokon át a könyvelőkig terjed a "hiányszakmák" skálája.

Látszik a jéghegy közepe

Az orvoshiányról mindeni tud, mert a kivándorlásuk okozta gondokkal tele van a magyar média, pedig ők csak a hetedikek az ilyen szakmák listáján. A Vodafone és az IBM Magyarországra telepített nemzetközi szolgáltatóközpontjába több ezer ember hiányzik - derül ki a Manpower adataiból. A számítástechnikai szektorban 20 ezer betöltetlen állás van és az utóbbi időben az autóiparban is tízezres nagyságrendre emelkedett ez a szám.

Ugyanez a helyzet a fuvarozási ágazatban. Felméréseink szerint 20-22 ezer sofőr hiányzik Magyarországon - idézi a Reuters Erdei Pétert, a közúti fuvarozók szakmai szervezete (MKFE) szolgáltató cégének igazgatóját. Ez a mi szakmánkban akadályozza a növekedést, mivel a teherautókat le kell állítani és az újabbak vásárlását el kell halasztani, ha nincs aki a kormány mögé üljön.

A bajokat Nyugat-Magyarországon fokozza a szomszédos Ausztria vonzása. Az Erste Bank arról számolt be, hogy esetenként hat hónapjába kerül a megfelelő értékesítési munkatárs megtalálása. A Deloitte Consulting tanácsadó cég egy évtizede először kénytelen volt hirdetéseket feladni az egyetemeken, hogy a pályakezdők között megtalálja a megfelelő it-menedzsereket, számvitelhez, pénzügyekhez értő szakembereket.

Újjá kell építeni az oktatást

Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a hivatalos munkanélküliségi ráta. A 6,4 százalékos szeptemberi adat éles ellentétben van a 2010-es kormányváltás előtti két számjegyű értékekkel. A gond az, hogy a "sikerhez" jelentősen hozzájárul a 226 ezer képzetlen, közmunkában foglalkoztatott ember, illetve külföldön dolgozók közül 114,2 ezer alkalmazott beszámítása. Az előbbi csoport levonása esetén 11 százalékos, azaz még mindig két számjegyű munkanélküliségi rátával kell számolnunk - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.

A munkaerőhiány hosszabb távon komoly következményekkel járhat. A kormány gazdaságpolitikájának egyik fő célja a növekedés élénkítése, ami nem fog menni a munkaerőpiacon kialakult szerkezeti gongok orvoslása nélkül. Szakértők szerint a magyar oktatási rendszert az általános iskolától az egyetemi masters képzésig át kell szabni ehhez.

Az OECD egyik korábbi tanulmánya szerint a magyar iskolások lemaradóban vannak külföldi társaiktól a matematikai és más természettudományi ismeretek terén. Ezen nem sokat segít, hogy a korábbihoz képest javult az olvasási készségük.

Forrás: napi.hu Kattintson ide...