Kutatók olyan nanoszalagot dolgoztak ki, amely állandóan mozgó belső szerveinkből nyerné az energiát.

A szívritmus-szabályzó készülékeknél mai napig komoly korlátozó tényező a belső energiaforrás karbantartása, illetve cseréje, amely minden esetben műtétet igényel. A páciensek a jövőben mentesülnének az ismétlődő procedúrától, amennyiben a most kikísérletezett megoldás szélesebb körben is elterjedhet.

A piezoelektromosság elvére építő nanoszalagot közvetlenül az állandóan mozgó szervre (szív, tüdő, illetve rekeszizom) ültetnék rá, ez pedig a mozgás révén folyamatosan termelné az eszköz működtetéséhez szükséges energiát. Gyakorlatilag egy biokompatibilis belső erőműről van szó, amely kis mérete ellenére fedezheti a pacemaker étvágyát, és hosszú ideig mentesítené a betegeket az újbóli kés alá fekvéstől. Nagy kérdés azonban, hogy a tartós használat mennyiben bizonyul egészségesnek és megoldhatónak, ezt ugyanis még további kísérletek útján kell majd bizonyítani.

Hasonló fejlesztések már korábban elérhetővé váltak, azonban ezek a beültethető eszközök apró méretüknél fogva nem bizonyultak elegendőnek a szívritmus-szabályzók működtetéséhez. A belső szerv mozgását felhasználó alternatív energiaforrást ezúttal teheneken és egyéb nagyobb állatokon tesztelték, a kutatók szerint nincs gond az elektromosság generálásával, annak mértékével, így hamarosan következhetnek az embereken folytatott kísérletek. Előtte azonban mindenképpen választ kell találni arra a kérdésre, hogy a belső szervre történő ültetés (rávarrás) mennyiben okozhat károkat az érintett szervben.

Az amerikai-kínai csapatnak ugyanígy igazolnia kell majd, hogy a nanoszalag hosszú idő után is sértetlen marad a szervezetben, és gond nélkül folytatni tudja működését.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...