A történelemben először szállt le űrszonda a Hold sötét oldalán.

A kínai holdistennő nevét viselő Csang’o-4 a Hold Kármán Tódorról elnevezett kráterében landolt hajnalban. Küldetése sokrétű: alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végez majd, vizsgálja  a Hold felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és biológiai kísérleteket is végez  – közölte még december elején, a felbocsátáskor a Kínai Nemzeti Űrügynökség.

Jóllehet az elmúlt években jó néhány Hold-missziót hajtottak végre, ezek többsége nem érintette a felszínt. Ember pedig utoljára 1972-ben szállt le a Holdon, az Apolló 17 fedélzetén. Korábban csak a Földhöz közelebb eső oldalon landoltak a missziók, most először jutott el ember készítette eszköz a még felfedezetlen másik oldalra. Kína olyasvalamit ért el, amivel eddig még egyik űrhatalom sem próbálkozott meg. A kínai holdkutatási program egyébként nemzetközi együttműködés gyümölcse: a műszereket holland, német, svéd és szaúdi kutatók fejlesztették.

A Csang’o-4 már továbbította is az első képeket a Földre. Miután a közvetlen kommunikáció lehetetlen, az összes adat és fotó egy műhold közvetítésével jut el hozzánk. A mostani küldetés a Kármán-kráter feltérképezése – erről úgy gondolják, hogy egy réges-régi, hatalmas becsapódás hozhatta létre. Átmérője 2.500, mélysége pedig 13 kilométer – ez az egyik legnagyobb kráter a Naprendszerünkben és kétségkívül a legmélyebb és legrégibb medence a Holdon – nyilatkozta a BBC-nek Andrew Coates fizikaprofesszor a Mullard Űrtudományi Laboratóriumtól.

A kínaiak nagy Holdprogramjának nem ez az első sikere: már korábban is eljuttattak egy járművet a Holdra, de arra a felére, melyet a Földről is látni lehet. Az a holdjármű 31 hónapon át továbbított információkat a Földre.

Ilyenkor egyébként szörnyű hideg van a Hold túlsó oldalán: -173 fok a hőmérséklet, de ez egyes területeken még alacsonyabb is lehet. A kínai tudósoknak ilyen körülmények között kellett megoldaniuk a Holdra szállást, ráadásul egy olyan területen, mely különösen egyenetlen. A Holdprogram ezzel a sikeres kísérlettel nem ér véget: a most sikeresen leérkező négyes számú holdjárművet követi majd az ötödik is, hogy Kína az egész világnak megmutassa: az űrkutatásban is az élre törhet.

Forrás: globoport.hu