Ismét szárnyra kapott az olajár a tegnapi lefele korrekciót követően, így a Brent a 100 dolláros szint fölé tudott kapaszkodni. A befektetők figyelme a keresleti oldali gyengeségről hirtelen megint Iránra szegeződik, mely megint a Hormuzi-szoros hajóforgalmának részleges blokkolásával fenyeget.

Az utóbbi hónapok közel 30%-os esését követően bár a fundamentumok továbbra is inkább a fekete arany gyengélkedését támogatnák (rossz makroadatok, tovább gyengülő keresleti kilátások, miközben a kínálati oldalon a nemkonvencionális források belépése és a csúcson álló szaúdi termelés hűti a kedélyeket), az olajár ismét ugrott egy nagyot a 100 dollár feletti szintekig.

A mozgást azzal is magyarázzák, hogy a piaci szereplők kezdenek belehinni az európai és kínai gazdaságélénkítő lépésekbe (bár utóbbival kapcsolatban azért vannak olyan vélemények, melyek szerint még nem annyira rossz a helyzet, hogy a folyamatban levő monetáris lazításon túl is lépéseket eszközöljenek), azonban érzésre most inkább másról, sokkal speciálisabb tényezőről lehet szó (pláne úgy, hogy jelenleg sem a dollár, sem pedig a részvénypiac nem mutat érdemi mozgást, melyek korábban előszeretettel mozgatták az olajpiacot is).

Irán ugyanis megint elkezdett fenyegetőzni, vélhetően ugyanis a múlt heti EU-s és amerikai szankciók életbe lépése egyre nagyobb nyomást helyezhet rájuk (lévén a költségvetési bevételeik oroszlánrésze az olajexportból származik). Az ország rakétákat tesztel, melyek jelzésük szerint képesek lennének elérni Izraelt egy ellenséges támadás esetén. Ráadásul olyan törvényjavaslaton dolgoznak, mely szerint blokkolnák a Hormuzi-szoroson (ahol a világ olajkitermelésének közel ötöde halad keresztül) áthaladó tankerforgalmat azon országok irányába, melyek támogatják az ország elleni szankciókat.

Bár jelenleg még nehéz tisztán látni, hogy egy gyorsan lecsengő kommunikációs adok-kapokról, vagy akár időben is jobban elhúzódó feszültségekről van szó. Mivel mostanra Irán olajexportjának jelentős része elapadt, nehéz lehet megmondani, hogy melyik utat választják. Elkezdhetnek ismét simulékonyabb politikát követni és további engedményeket tenni az atomprogrammal kapcsolatban, vagy fenyegetőn lépnek fel és újabb katonai akciókat tartanak a szorosban, kiélezve ismét a geopolitikai félelmeket.

Míg egyik esetben az olaj árfolyama a jelenlegi szintekről tovább csökkenhetne a gyengülő keresleti kilátások közepette (értelemszerűen ha Irán hajlandó lenne engedni), addig az iráni félelmek hatására ismét beépülhetne a korábban is látott hordónkénti 10-20 dolláros prémium a Brent árába.

Forrás: portfolio.hu