Bár a korábbinál kevésbé alakul drámaian a szakemberhiány Németországban, ennek ellenére a mostani prognózis szerint 2020-ig 1,7 millió szakember fog hiányozni, 2035-ig pedig eléri a 4 millió főt a szakképzet munkaerő hiánya - tűnik ki a Vereinigung der Bayerischen Wirtschaft (vbw) tanulmányából.

Randolf Rodenstock, a vbw elnöke úgy látja, a helyzet látszólagos javulása csakis annak tudható be, hogy az előző, 2008-as prognózis még nem számolt az adósságválság gazdaságot fékező következményeivel. A szakértő a Handelsblattnak nyilatkozva kiemelte, hogy jó irányba mozdította el a statisztikát a németországi szakképzés és az, hogy a vállalatok a válság idején is igyekeztek minimalizálni a leépítéseket. Eközben nőtt a bevándorlás is, a szakemberhiány tehát mérséklődött, de még mindig jelentős. Rodenstock ezért a munkaerő közvetítés hatékonyabbá tételét, és a család és munkaidő jobb összeegyeztethetőségét követeli. A szakértő úgy látja, a nőket hamarabb be kellene vonnia műszaki képzésekbe és biztosítani kell a szakképzett dolgozók folyamatos bevándorlását is.

Ez ugyanakkor nem egyszerű, hiszen – mint arra a Bertelsmann Alapítvány friss felmérése is utal – a német állampolgárok vegyes érzésekkel tekintenek a bevándorlásra. Egyfelől a többség vonzó bevándorlási országnak tartja Németországot, másfelől viszont a többség gyanakvással tekint a bevándorlókra. A közvéleményben érezhető a törés a korcsoportok szerint. A TNS Emnid október 12-20. között 1002 embert kérdezett meg, 14 éves kortól.

A 29 éven aluliak körében túltengenek a bevándorlás előnyeire vonatkozó vélemények. Tíz megkérdezett közül hét szerint a bevándorlás megkönnyíti nemzetközi cégek letelepedését, és érdekesebbé teszi az életet Németországban, 62 százalékuk pedig azt emeli ki, hogy a bevándorlás akadályozza a társadalom elöregedését. Minden második válaszadó szerint a jelenség hatékony eszköz a szakemberhiány ellen. Ezzel szemben a megkérdezettek közel kétharmada – ezen belül is főként az idősebb korosztály – hogy a bevándorlás a szociális terhek pótlólagos növekedéséhez, a belföldiekkel való konfliktusokhoz és iskolai problémákhoz vezet.

Ám Ulrich Kober, a Bertelsmann Alapítvány integrációs szakértője szerint Németország lebecsüli a befogadó ország status jelentőségét és túlbecsüli saját, bevándorlási célpontként elért vonzerejét. Kober hozzáteszi: az Európai Unión kívül élő szakemberek nem tekintik az országot vonzó célpontnak. "Nyitottság nélkül nem vagyunk vonzóak a szakképzett bevándorlók számára, akikre pedig a demográfiai fejlődés alapján sürgősen szükségünk van" - hangsúlyozta Kober.

Mint arról beszámoltunk, az informatikai szolgáltató cégek tervezik a legnagyobb arányú létszámbővítést Németországban, a vállalatok tízezer szakembert már jövőre felvennének a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint.

Ausztria a magyarok kedvence

Az osztrák WIFO Intézet elemzése szerint a 2011 májusi munkaerőpiaci nyitás óta összesen 29 493 állampolgár érkezett Ausztriába az uniós tagállamokból. Az ausztriai munkaerőpiacon erőteljesen éreztette hatását a 2011 májusi nyitás, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a bevándorló dolgozók nagy többség csak időszakos munkát végzett a szomszédban. 2011 májusa és 2012 áprilisa között összesen 77 510 uniós polgár vállalat munkát a sógoroknál. A bevándorlók számát tekintve egyértelműen Magyarország vezet: a vizsgált időszakban 32 685 magyar vállalat munkát Ausztriában.

Többen keresünk külföldi állást a neten

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése szerint utóbbi években megnőtt az általános érdeklődés a külföldi munka iránt. Az általános, tehát célországokhoz nem köthető külföldi munkavállalással kapcsolatos keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága 2012 januárjában csúcsosodott ki. A legkeresettebb célpontok: Ausztria, Németország és Anglia. Az adatgyűjtés tapasztalatai alapján elmondható, hogy Franciaország, Olaszország, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok munkakínálatát illetően is még értékelhető mértékű keresési forgalom zajlott az elmúlt néhány évben.

Lemaradásban az EU

Az Eurostat adatai szerint az Unióban a 20-64 éves korcsoportban jelenleg megközelíti a 69 százalékot a foglalkoztatás szintje. Ugyanez az adat azonban az USA-ban illetve a Távol-Keleten átlagosan 10 százalékkal magasabb. A válság alatt 27 millióval nőtt a munkanélküliek száma, a globális foglalkoztatási arány ma 60,2 százalék. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a 20-64 éves korcsoportban 75 százalékos foglalkoztatási rátát tűzött ki céljául.

Forrás: vg.hu