Svájci mintára a magánszektorban dolgozó cégvezetők jövedelmeinek korlátozásáról "még a nyár vége előtt" törvényt fogad el a francia parlament - jelentette be csütörtökön Najat Vallaud-Belkacem kormányszóvivő.

"Ügyelni fogunk arra, hogy még nagyobb legyen az átláthatóság a jövedelmezésben, például úgy, hogy a cégvezetők fizetését a nagyvállalatok igazgatótanácsa ellenőrizze és hagyja jóvá" - tette hozzá később az LCI hírtelevízióban.

Franciaországban tavaly júniusban a kormány rendeletben szabályozta a közszférában dolgozó vezetők javadalmazását. Ennek értelmében az állami cégek igazgatói évente maximum bruttó 450 ezer eurót kereshetnek.

Arra a kérdésre, hogy a magánszektorban is bevezetik-e a közszférában érvényes elvet, hogy az igazgató maximum hússzorosát viheti haza a legkevesebbet kereső beosztottjának, a kormányszóvivő azt válaszolta: "törvényt hozunk, de a magánszektorban egyértelmű, hogy nem tehetjük meg ugyanazt, amit a közszférában".

A svájciak három héttel ezelőtt referendumon nagy arányban megszavazták az otthoni vagy külföldi tőzsdéken jegyzett svájci cégek vezetőinek mértéktelen javadalmazását tiltó népi kezdeményezést, amelynek értelmében az igazgatótanácsi tagok megbízatását korlátozzák egy évre, s megtiltottak bizonyos juttatásokat, például a köznyelvben "aranyozott ejtőernyőnek" nevezett végkielégítéseket és a cégvásárlásokért adott prémiumokat.

Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök "kiváló demokratikus tapasztalatnak" nevezte a svájci kezdeményezést, amelyről példát vehet Franciaország is. Szerda este a nemzetgyűlésben a kormányfő azt mondta: "maximalizáltuk az állami nagyvállalatok igazgatóinak juttatásait, és néhány héten belül törvényjavaslatot terjesztek önök elé annak érdekében, hogy ezek az intézkedések a magáncégek vezetőire is vonatkozzanak".

A Le Figaro című napilap csütörtöki értesülése szerint az államtanács azt fogja javasolni a héten várható jelentésében a kormánynak, hogy ne próbálja meg új formában jövőre bevezetni az évi egymillió euró felett keresőkre vonatkozó 75 százalékos adót, miután az arról szóló törvényt az alkotmánytanács decemberben megsemmisítette annak "elkobzó" jellege miatt. A szuper-gazdagok megadóztatása Francois Hollande elnökválasztási kampányának egyik legszimbolikusabb ígérete volt. Az államtanács a 75 százalék helyett 66 százalékos sávot javasol a szuper-gazdagok megadóztatására az elkövetkező két évben. A kormányszóvivő "egyszerű pletykának" minősítette a lapértesülést.

Michel Sapin munkaügyi miniszter az Europe 1 kereskedelmi rádióban azt mondta, hogy az alkotmánytanács döntése ellenére az államfő és kormánya szándéka nem változott a kérdésben, mert a jelenlegi válságban minden állampolgártól nagyobb erőfeszítéseket vár el, ezért "nincs ok arra, hogy a leggazdagabb franciáknak szánt plusz erőfeszítésről lemondjon". "Ez nem minden franciát, még csak nem is a középosztályt, nem is a gazdagokat, hanem a gazdagok közül a leggazdagabbakat fogja érinteni" - fogalmazott a miniszter.

Forrás: MTI