David Cameron határozottan és keményen lépett fel a közösségi oldalak és a védett kommunikációs csatornák ellen, őket is hibáztatja a zavargások miatt.

„A rendőrséggel, a titkos szolgálatokkal és az érintett ipari szereplőkkel együtt jelenleg azt vitatjuk meg, hogy vajon nem lenne-e helyes a kommunikációs csatornákat blokkolni, ahol [amikor] az emberek a weboldalakon és az internetes szolgáltatásokon keresztül tudomásunk szerint erőszakos, rendbontásra irányuló bűncselekményeket szerveznek” – jelentette ki a brit zavargásokkal foglalkozó, a parlamentnek szánt közleményében az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron.

A miniszterelnök nem részletezte, hogy mindezt hogyan képzelik el, azt sem, hogy miképp azonosítanák a közrendre veszélyes elemeket, megnyilatkozásokat, de azt kijelentette: „Az információk szabad áramlása mindenképp üdvös jelenség. De ezt a lehetőséget rosszra is fel lehet használni. És amikor az emberek a közösségi médiát az erőszak érdekében használják fel, akkor nekünk kötelességünk ez ellen fellépni.”

A beszéd e részei előzményének számítanak azok a híradások, melyek szerint az angol nagyvárosokban kitört zavargások egy részét a Nagy-Britanniában főként a kamaszok körében népszerű BlackBerry Messenger (BBM) segítségével szervezték meg, az egyik fő érintett, a súlyos incidensek által sújtott Tottenham képviselője egyenesen a szolgáltatás lezárását követelte. A készülék gyártója és a szolgáltatás gazdája, a Research In Motion (RIM) nem sokkal később reagált erre, és azt mondták, együtt fognak működni a hatóságokkal, hogy az egyébként védett kommunikációs csatornát megnyissák előttük a törvénytelen cselekedetek visszaszorítása érdekében.

A Facebook és a Twitter is célkeresztben

Más, a közösségi médiát érintő problémák is felmerültek. A híradások szerint a zavargások idején jelentősen megnőtt a Twitter-bejegyzések száma – ám az még nem világos, hogy ezek közül melyek kötődtek a rendbontók önszerveződéseihez, és melyek voltak egyéb jellegű, esetleg szimplán informatív rövid tudósítások. Az is gondokat okoz a világ talán leginkább bekamerázott országában, hogy a hatóságok például a Flickr képmegosztót is felhasználták arra, hogy a láthatóan bűncselekményeket elkövetők azonosításához a közvélemény segítségét kérjék. Az ez ügyben felmerült aggályokra is reagált az egyébként a hivatalos médiát, például a BBC-t is felelősségre vonó Cameron, aki szerint ők a technológiát a közösség érdekében használják. Azzal érvelt, hogy a feltételezett elkövetők képmásainak közlése nem sérti a törvényt, ugyanis ennek tiltása csak akkor lép érvénybe, ha megalapozott gyanú alapján letartóztatták őket. Ha az illetők elmenekültek a letartóztatás elől, akkor közérdek a fotók közlése. Emellett egyértelműnek találja azt, ha egy látható bűncselekmény elkövetőit a térfigyelő kamerák képei alapján a nyilvánosság segítségével igyekeznek megtalálni, hogy bíróság elé állítsák őket.

Ez utóbbi esetben nem nagyon kapott kritikát a kormányfő, ám a közösségi oldalak tiltása sok politikusnál, jogvédő aktivistánál „kiverte a biztosítékot”, és szinte mindannyian azzal érveltek, hogy egy ilyen tiltás és megfigyelés több kárt okozhat, mint hasznot, Cameron szerintük alapvető alkotmányos jogokat támad. A két legfontosabb érv: egyrészt mi alapján állapítják meg, hogy egy közösségi oldalon tett megnyilatkozás valóban törvényellenes cselekedetre való felhívás-e, illetve az, hogy a magánbeszélgetések titkosságához minden állampolgárnak joga van, ha ezzel a joggal valakik visszaélnek, akkor azzal szemben a hatóságoknak más, már eddig is ismert, törvényes eszközökkel kell fellépniük, nem pedig általános blokkolással, illetve olyan lépésekkel, melyek önkényes cenzúrához vezethetnek.

Forrás: itcafe.hu