Barack Obama amerikai elnök hétfőn lehetségesnek nevezte a Szíriára mérendő amerikai katonai csapás elkerülését, ha "valósnak" bizonyul az az orosz és szíriai indítvány, amely szerint Damaszkusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit.

Az amerikai szenátus - szintén az orosz javaslatra hivatkozva - elhalasztotta a támadás jóváhagyásáról szerdára kitűzött próbaszavazást.

Obama elnök, aki hétfőn hat nagy amerikai tévéállomásnak adott interjút, hogy megindokolja a Szíria ellen kilátásba helyezett katonai fellépést, "potenciálisan pozitív fejleménynek", sőt, "potenciális áttörésnek" nevezte a javaslatot, de arra figyelmeztetett, hogy azt fenntartásokkal kell fogadni.

Hozzátette: John Kerry külügyminiszter feladatául kapta, hogy tisztázza Oroszországgal, mennyire komoly a javaslat. Szavai szerint az amerikai kormány nem akarja, hogy egy pusztán megakasztó vagy késleltető taktika csökkentse a Szíriára nehezedő nyomást. "Fenn kell tartanunk ezt a nyomást, ezért holnap ennek ellenére beszélek a nemzetnek arról, hogy ezt miért tartom fontosnak" - mondta a CNN-nek nyilatkozva az elnök.

Obama hangoztatta, hogy egy áttörés a szíriai vegyi fegyverek felett gyakorolt ellenőrzés terén még nem oldaná meg a Szíriában zajló "szörnyű konfliktust, de azt kedvezően értékelné, "ha katonai akció nélkül el tudnánk érni ezt a korlátozott célt".

Barack Obama a PBS-nek azt mondta, hogy egy Szíriával kapcsolatos diplomáciai kezdeményezés lehetősége már a múlt héten, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a G20-csoport csúcstalálkozója alatt folytatott tárgyalásuk alatt felmerült. "Voltak ilyen megbeszéléseim. És ez a folytatása (volt) azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Putyin elnökkel egy jó ideje folytattam" - mondta.

Az amerikai elnök úgy vélekedett, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje nem rendelkezik megfelelő katonai képességekkel ahhoz, hogy amerikai katonai fellépés esetén hitelt érdemlő válaszcsapást mérjen az Egyesült Államokra. Obama ezzel arra reagált, hogy Aszad a CBS amerikai tévének adott interjújában kijelentette: Washington "készüljön fel mindenre", mivel egy amerikai támadás "közvetlen és közvetett következményekkel fog járni".

Ugyanakkor elismerte, hogy lehetségesek "asszimetrikus" válaszlépések Irán vagy a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet részéről, de - mint mondta - az Egyesült Államok napi rendszerességgel megküzd hasonló biztonsági kihívásokkal.

Obama bevallotta, hogy vannak kételyei a Szíria elleni katonai beavatkozás kongresszusi támogatásának megszerzésével kapcsolatban. "Nem mondanám, hogy biztos vagyok benne" - mondta az elnök. Azt is elismerte, még nem döntötte el, hogy a kongresszusi elutasítás esetén elrendelné-e Szíria megtámadását.

Az elnök úgy vélekedett, hogy a washingtoni törvényhozásnak is időre van szüksége annak megértéséhez, ami Szíriával kapcsolatban történik, s kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban "hetekre gondol".

Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője közben közölte, hogy a szövetségi törvényhozás felsőháza elhalasztja a Szíria elleni katonai csapásról szerdára kitűzött próbaszavazást.

Reid munkatársai szerint a döntés hátterében a Szíria körül kialakult helyzet bizonytalansága áll, különösképpen az, hogy Oroszország a jelek szerint most segít olyan kiutat találni, amely révén elkerülhető lenne az amerikai katonai csapás. Ugyanakkor kijelentették, hogy a próbaszavazást még a héten megtartják majd.

A szenátusi republikánusok két "héjája", John McCain és Lindsey Graham közös közleményben sürgette a kongresszustól a katonai fellépés jóváhagyását, mert - mint kifejtették - az további lehetőséget adna Obama elnöknek arra, hogy nyomást gyakorolhasson Moszkvára és Damaszkuszra annak érdekében, hogy Aszad kezéből "kivegyék a vegyi fegyvert".

Mélypontra csökkent Obama külpolitikájának elismertsége az Egyesült Államokban

Mélypontra csökkent Barack Obama elnök külpolitikájának elismertsége az Egyesült Államokban; az amerikaiak mindössze 31 százaléka helyesli a Szíriával kapcsolatos magatartását - állapította meg a hétfőn nyilvánosságra hozott közös közvélemény-kutatásában a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet.

Az elnök Szíria-politikáját az amerikaiak 63 százaléka, kevés híján a kétharmada elutasítja.

Általános értelemben 10-ből csak 4 amerikai elégedett Obama külpolitikájával, 57 százalék pedig kedvezőtlenül ítéli azt meg. A 40 százalékos támogatottság abszolút mélypont ezen a területen a CNN méréseiben.

A CNN-ORC közvélemény-kutatás azt megelőzően jelent meg, hogy az elnök hat nagy amerikai televíziós társaságnak interjút adott a Szíria ellen készülő amerikai fellépésről, illetve az azt jóváhagyó kongresszusi felhatalmazás szükségességéről. Obama erről kedden külön is beszédet fog intézni az amerikaiakhoz.

Obama külpolitikájának belföldi támogatottsága januárban 54, áprilisban 49, júniusban pedig 44 százalékon állt.

Az elnök teljesítményével általános értelemben a megkérdezettek 45 százaléka elégedett és 52 százaléka elégedetlen. Ez azt jelenti, hogy Barack Obama támogatottsága június óta gyakorlatilag változatlan. Ez azonban nem a mélypont: a Fehér Ház lakójának munkáját 2011 szeptemberében - vagyis bő egy évvel az újraválasztása előtt - az amerikaiaknak csak a 43 százaléka tartotta jónak.

Az amerikaiak növekvő arányban ellenzik a katonai beavatkozást

Az amerikaiak egyre növekvő arányban ellenzik a Szíriával szembeni katonai fellépést - derült ki a Reuters hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott közös felméréséből is.

A szeptember 5. és 9. között elvégzett vizsgálat szerint a megkérdezettek 63 százaléka ellenzi a beavatkozást. Ez 10 százalékponttal több, mint amennyit egy augusztus 30-án - vagyis bő egy héttel az augusztus 21-én Damaszkusz közelében végrehajtott vegyifegyver-támadás után - lezárt mérés kimutatott. Washington szerint az incidens több mint 1400 emberéletet követelt.

A friss felmérés szerint az amerikaiaknak csak mintegy 16 százaléka támogatja a katonai csapást, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az előzőhöz képest. Mindössze 26 százalék vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államoknak be kell avatkoznia, ha bebizonyosodik az Aszad-rezsimnek a vegyi támadások miatti felelőssége, 52 százalék szerint pedig Washingtonnak ebben az esetben sem kellene cselekednie. Ez utóbbi adat 8 százalékponttal több az augusztus 30-án mértnél.

Az Ipsos szakértői szerint nem valószínű, hogy ilyen nagyarányú különbség esetén Barack Obama elnök a kedden elmondandó televíziós beszédével maga mellé tudná állítani az amerikai közvéleményt.

A CNN és az ORC közvélemény-kutató intézet ugyancsak hétfőn közzétett közös felmérésének adataiból az derült ki, hogy noha 10-ből 8 amerikai elhiszi, hogy Bassár el-Aszad rendszere vetett be harci gázt saját népe ellen, 10-ből "több mint 7" úgy gondolja, hogy a katonai csapás nem érne el olyan célokat, amelyek fontosak az Egyesült Államok számára. Ugyanennyien vélik úgy, nem szolgálja Amerika nemzeti érdekét az, hogy belekeveredjen az arab országban több mint két éve zajló polgárháborúba.

A válaszadók 55 százaléka még abban az esetben is ellenezné a katonai akciót, ha a kongresszus megszavazná annak támogatását, 59 százalékuk szerint a törvényhozásnak nem kellene abba beleegyeznie.

Forrás: MTI