A világban újból javában devizaháborúk folynak, amint azt a 2013. esztendő eseményei is bizonyítják. A jegybankok legutóbbi lépései is arról tanúskodnak, hogy a világ a deviza-szembenállás továbbgyűrűzése küszöbén áll.

A „devizaháborúk” célja a nemzeti gazdaság egészségesebbé tétele a nemzeti deviza árfolyam-növekedésének visszatartása révén. Némely szakértők meg vannak győződve arról, hogy a közeljövőben a nemzetközi pénzrendszerben a szenvedélyek tombolása csak fokozódhat.

Az Európai Központi Bank, például, november elején csökkentette a jegybanki alapkamatot. Sok szakértő szerint nem utolsó szerepet játszott ebben az, hogy az euró maximálisan növekedett 2011 óta. A cseh illetékes hatóság ugyanakkor – az utóbbi 11 évben először – intervenciót követett el a devizapiacon a cseh korona devalválása érdekében. Új-Zéland pedig hajlandó elodázni az alapkamat-emelést, csakhogy visszatartsa az új-zélandi dollár növekedését. Az ausztráliai jegybank vezetője pedig kijelentette, hogy csökkenteni kell az ausztrál dollár árfolyamát, hogy helyreállítsák a megbillent egyensúlyt az ország gazdaságában.

A devizaárfolyam révén hadat viselő felek élén pedig Japánt látjuk. A japán jegybank 2013 során csaknem 25%-kal gyengítette a japán jen árfolyamát az USA-dollárhoz viszonyítva, ezzel a jen a 2008-as év végi szintre esett vissza. Az ország monetáris hatóságainak ilyen módon – természetesen tagadva a devizaháború viselésének tényét – sikerült lényegesen fokozniuk a japán export vonzerejét és vezető társaságaik tőkésítését. Megjegyzendő, hogy a világ mindegyik vezető jegybankja valamilyen módon befolyásolja nemzeti devizájának árfolyamát – hangoztatja a NOMOSZ BANK analitikai hivatalának igazgatója, Kirill Tremaszov.

Japán tulajdonképpen ugyanazt teszi, amit más vezető országok. Ilyen viszonyok közt nyomást gyakorolni Japánra, úgy látszik, nem lenne teljesen korrekt dolog az USA és Európa részéről.

A devizaháború továbbgyűrűzése inflációhoz vezethet – figyelmeztet Mark Rubinstein pénzügyi elemző.

Folyamatosan láthatjuk devizaháborúk keletkezését. A folyamatnak vannak negatív oldalai is: ha a deviza rohamosan és erősen meggyengül, ez nagy inflációt eredményezhet.

Ennek ellenére a jegybankok folytatják ez irányú tevékenységüket egész kontinensek gazdaságai érdekében. Szakértők hangoztatják, hogy 2014-ben is folytatódik a devizaárfolyam emilyen befolyásolásának gyakorlata. Így, Európa számára az olcsó euró alighanem a növekedés fő ösztönzőjévé válhat. És akkor Oroszország fő gazdasági partnere – az Óvilág – gazdasága lassan, de biztosan növekedésnek indulhat.

Forrás: ruvr.ru