http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/4553-juan-kotvenyt-bocsajt-ki-a-gazprom#sigProId95cc393c12
A világ legnagyobb földgáz kitermelő cége azért fordul Kína felé, mert Oroszországot szankciók fenyegetik az USA-ban és az Európai Unióban.
Az 1 milliárd jüanos /161 millió dolláros/ kötvény, amely 2017-ben jár le, még csak a kezdet.
Nemcsak a Gazprom gondolkodik abban, hogy a keleti nyitás létérdek. Az ukrajnai válság miatt egyre rosszabb Moszkva és Washington viszonya, ezért érdemes a kínai piacra figyelni. De nemcsak erről van szó. "Keleti partnereink rugalmasabbak!"- hangsúlyozta az orosz gazdasági miniszter. Ráadásul Ázsia sokkal gyorsabban növekszik, mint Európa, vagy Észak-Amerika. Óriási az igény az orosz olajra és földgázra Kínában és Japánban.
Szakértők szerint hosszas habozás után aláírhatja azt a 30 éves földgázszerződést, amely hosszú távra biztosítaná Kína gázellátását.
Azt kell ugyanis figyelembe venni, hogy jüan kötvényt kibocsájtani csak annak érdemes, akinek a bevételei is jüanban vannak.
A Gazprom tehát várhatóan a jövőben egyre inkább áttér a dollárról a jüanra. Oroszország leggazdagabb embere is átvitte a pénzét a kínai piacra, hiszen ott nem fenyegetnek szankciók. Oroszországnak már így is Kína az első számú kereskedelmi partnere. A kereskedelmi forgalom tavaly 88,8 milliárd dollár volt.
Peking szempontjából persze az USA vagy az Európai Unió fontosabb, de Oroszország stratégiai partnernek számít. Nemhiába vezetett Kína új első emberének, Hszi Csinpingnek az első külföldi útja épp Moszkvába. Az ENSZ biztonsági tanácsában csak Kína állt ki Oroszország mellett az ukrajnai válság idején.
A jüan kötvények kibocsájtása természetesen növeli Oroszország függőségét Kínával szemben. És ha belegondolunk abba, hogy az amerikai államadósság jelentős részét is a kínaiak fedezik, akkor kiderül: a Mennyei Birodalom a világ bankárának szerepét is hamarosan betöltheti azt követően, hogy az ipari termelés terén lefőzte vetélytársait.
Forrás: asiaport.hu