Belgium francia nyelvű vallon régiója a nyílt demokratikus viták, valamint a tervezett megállapodás következményeiről készített hatástanulmányok hiánya miatt nem hagyta jóvá a Kanada és az Európai Unió (EU) között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) - mondta Csath Magdolna, közgazdász hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: a vallonok vélhetően úgy látják, hogy a CETA-ról nem lehet tudni, hogyan hat majd az emberekre, a társadalomra, a kisvállalkozásokra vagy épp a nagy multinacionális cégekre.

Csath Magdolna a szabadkereskedelmi megállapodások következményeinek vizsgálatánál példaként említette az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amely az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között jött létre.

A NAFTA-ról kifejtette: az egyezmény aláírása előtt Kanada jellemzően a kis gazdaságok mezőgazdaságáról volt híres, a NAFTA következtében azonban napjainkban már az egyik leginkább GMO-termelő országgá vált, ugyanis az amerikaiak nem csak exportálták oda, hanem termelni is kezdték a GMO-s termékeket az országban. A vallonok egyebek mellett ezért is féltik mezőgazdaságukat - közölte a szakértő.

Csath Magdolna szerint a CETA elfogadása esetén kérdéses, hogy ez a megállapodás, ami vélhetően jó lesz a globális cégeknek, jó lesz-e majd a társadalomnak is. Ráadásul a CETA elfogadásánál az a veszély is felmerült, hogy bár a nagy cégek profitmaximalizálása lehetővé válik, ugyanakkor velük szemben a nemzetállam nem védheti meg a kisvállalkozások és a gazdák érdekeit.

Az EU vállalkozásainak a 98-99 százaléka kisvállalkozás, amelyek főként lokálisak vagy az unión belül kereskednek - tette hozzá a szakértő.

Forrás: MTI