Napról napra feszültebbé válik a helyzet Irán körül. A háborús előkészületek mind nyilvánvalóbbak: az Egyesült Államok és szövetségesei újabb erőket vezényelnek ki a Perzsa-öböl térségébe. Izraeli adatok szerint márciusra már százezer katona lesz a körzetben. Irán időközben nagyszabású katonai manővereket tart, kidolgozza nukleáris objektumainak és tengeri határának védelmét.

Az iráni nukleáris program körül valóban nem egyértelmű a helyzet, és ez az egyik fő oka annak, hogy az iszlám köztársaság és a Nyugat között nehezedtek a kapcsolatok. A NAÜ küldöttsége február 20-án kezdődött látogatása során Irán nem engedélyezte a nukleáris objektumokba a bejutást, pedig ezt korábban megígérte. Így Teheránnak az a nemrégiben tett állítása, hogy kész a „hatokkal” felújítani a tárgyalásokat időhúzásnak tűnik.

A helyzet nehéz, de ugyanakkor nincsenek nyomatékos okok arra, hogy erőt alkalmazzanak Irán ellen – jelentette ki Vlagyimir Jevszejev, a társadalmi és politikai kutatásokkal foglalkozó központ igazgatója.

- Ilyen ok lehetne, ha Irán nukleáris kísérletre szánná el magát. Irán annyi hasadóanyaggal rendelkezik, uránkészleteinek dúsítása esetén, hogy az maximum két nukleáris töltetre elegendő. Ilyen mennyiségnél egyetlen állam sem vállalja a nukleáris kísérletet. A másik ok: Iránnak nincsenek olyan rakétái, amelyek veszélyt jelentenének Izraelre. A Sahab-3 folyékony üzemanyagú rakéta sebezhető, Izraeli ezek a rakéták nem jutnak el.

Pjotr Topicskanov, az Orosz Tudományos Akadémia Nemzetközi Gazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IMEMO) szakértője úgy látja, hogy még szóba sem került egy átfogó szárazföldi hadművelet.

- Izrael egymaga ezzel nem boldogulna, a világközösség pedig nem áll készen, hogy támogassa, hiszen még nincsenek rendezve az iraki és az afganisztáni konfliktus által kiváltott problémák sem. De Izrael másfajta katonai akciót végezhet, hasonlóan ahhoz, amilyen 2007-ben Szíria ellen volt. Azaz: légi és rakétacsapások a nukleáris objektumokra. Ez visszavetheti az iráni nukleáris programot. De azt is látni kell, hogy a preventív agresszió újabb válságot okozna a nemzetközi diplomáciában és az ENSZ-ben.

Ha Izrael mégis rászánja magát egy önálló akcióra, akkor előbb-utóbb felmerül az Egyesült Államok részvételének kérdése is. Akkor fennáll a kockázata annak, hogy a lokális háború regionálissá válik.

Ugyanakkor erre a forgatókönyvre nincs szüksége a Demokrata Pártnak és Obama elnöknek. Bár az Egyesült Államok folytatja csapásmérő csoportjának növelését a térségben, itt a feladat valójában a pszichológiai nyomás. Reálisan Washington igyekszik fékezni Tel-Aviv militarista lendületét. A háború elkerülésén munkálkodó amerikai küldöttek gyakori látogatók most Jeruzsálemben. Nem lehet tudni, milyen sikerrel végzi ezt a feladatot James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés (DIA) igazgatója, aki február 23-án érkezett Izraelbe. Vagy sikerül-e ez Barack Obama elnöknek, aki március 5-én Washingtonba várja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt.

Forrás: ruvr.ru

Kapcsolódó bejegyzésünk:

Támad-e Izrael? Kattintson ide...