Az amerikai szenátusban az Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen republikánus honatyák által beterjesztett szankciótervezet közvetlen célpontja a német gazdaság - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Az agresszív nyomás - mi ezt éppen így minősítjük -, amelyet Washington az európai szövetségeseire, elsősorban Németországra gyakorol az Északi Áramlat 2 megépítésének meghiúsítása érdekében, természetesen precedens nélküli tény a transzatlanti kapcsolatokban. Azoknak a szankcióknak pedig, amelyeket most az Egyesült Államok kongresszusában vitatnak meg, az a céljuk, hogy közvetlen csapást mérjenek a német gazdaságra" - hangoztatta a szóvivő.   

Mint mondta, erre a válaszadás nemzeti és összeurópai szinten Berlin és az unió szuverén ügye. Hozzátette: Oroszország arra számít, hogy a német kormány továbbra is támogatni fogja a projektet.   

"Abból indulunk ki, hogy az összes részvevő maradéktalanul teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségvállalásait, az összes, az új gázvezetékben érdekelt ország pedig kinyilvánítja politikai akaratát, ami nélkülözhetetlen ennek az egyesült Európa megbízható energiaellátása szempontjából stratégiailag fontos kezdeményezésnek a megvalósítása szempontjából" - mondta.   

Hozzátette, hogy a kialakult helyzet komoly kihívás az EU számára mind politikai, mind piacbiztonsági, mind pedig külföldi befektetésvédelmi szempontból.        

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter egy szerdai videokonferencián azt mondta, hogy a tervezett amerikai szankciók nem járulnak hozzá a globális energetikai helyzet javításához, és negatív hatást gyakorolnak a világgazdaság helyreállítása érdekében kifejtett közös erőfeszítésekre. Ugyanerről a Bloomberg TV-nek nyilatkozva protekcionizmusnak és szuverén államok belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a tengerentúl kezdeményezett büntetőintézkedéseket, és hangsúlyozta, hogy az üzleti tervek megvalósítása nem szorul egyeztetésre olyan, harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a projektekben.   

Novak ismételten hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat 2 tisztán üzleti projekt, amely megfelel az európai jogrend követelményeinek. Rámutatott, hogy a vezeték diverzifikálni fogja a gáz szállítási útvonalait, és csökkenti a költségeket.    

A jelenlegi állapotában 93 százalékban elkészült Északi Áramlat 2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővülne a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart.   

Az Északi Áramlat 2 vezetékpár, valamint a Török Áramlat gázvezeték kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.    

A projekt megvalósítása 2019-ben azért akadt el, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését. Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban azt mondta, hogy az Északi Áramlat 2-t az idén év végén vagy 2021 elején üzembe fogják helyzeni.

Forrás: MTI