A népszavazás előzetes adatai alapján, a svájciak támogatták azt a javaslatot, hogy vezessenek be szigorú kontrollt arra vonatkozólag, hogy a helyi cégek felső-vezetői milyen fizetést kapnak.

Feltehetőleg, az arra vonatkozó terveket, hogy a részvényesek vétójogot kapnak az új és a felmondó vezetők fizetését és kártérítését illetően a szavazók 70%-a támogatta.

Ám az üzleti közösség tagjainak képviselői úgy gondolják, hogy az ehhez hasonló javaslatok árthatnak Svájc versenyképességének a világban.

Frissítés:

Svájcban rövidebbre vágják a cégvezetők „arany ejtőernyőit”

A svájciak úgy döntöttek, hogy a bankárok és a cégvezetők az országban így is sokat keresnek, s úgy döntöttek, hogy csökkentik az „arany ejtőernyőiket”. Svájc volt az egyetlen ország a világon, ahol március 3-án népszavazáson arra szavaztak, hogy korlátozzák a vállalati vezetők bónuszait. A részvényesek majd döntenek arról, hogy megérdemli-e a főnök a bónuszt. A vonatkozó törvényt, valószínűleg, csak jövőre hagyják jóvá.

De biztos, hogy bevezetik azt. Végtére is, erre szavazott a konföderáció 26 kantonja lakosságának közel 70%-a. A forradalmi jellegű kezdeményezést – ehhez hasonló még nincs egyetlen európai országban sem – Thomas Minder független szenátor terjesztette elő. Kezdeményezésének a neve nem kevésbé forradalmi, mint a lényege: „A csalás, a kapzsiság és a nem munkából származó jövedelem ellen”.

Minder javaslatának széleskörű támogatását segítette elő az, ami Daniel Vasella a Novartis gyógyszeripari óriás vezetőjével történt. 2011-ben, az után, hogy felmondott először 12 millió eurót fizettek neki végkielégítésként. Az idén viszont további csaknem 60 milliót akartak fizetni neki, hogy ne menjen dolgozni egy konkurens céghez. Ez olyan felháborodást keltett az országban, hogy a konszern kénytelen volt lemondani az utóbbi kifizetésről.

Európában nem tartanak a svájcihoz hasonló népszavazásokat. Azonban, ha bármely európai országban a kérdést szavazásra bocsátanák, az eredmény ugyanaz lenne, véli Alekszej Markin politikai elemző.

Nem valószínű, hogy a legtöbb ember egyetértene azokkal a hatalmas kifizetésekkel, amelyeket a legnagyobb vállalatok vezetői kapnak. Ez felháborító. E kifizetések összege összehasonlíthatatlan az átlagpolgárok fizetésével.

A svájci kormány a törvény ellen lép fel, mert úgy véli, hogy emiatt több cég kénytelen lesz külföldre áthelyezni vállalkozását. Thomas Minder viszont azt állítja, hogy ötlete a „legjobb svájci exporttermékké” válhatna. Hiszen a törvény lehetővé teszi, hogy bónuszok helyett az összegeket a termelés fejlődésére fordítsák.

A svájciak elsőkként fejezték ki összeurópai hangulatot, véli Vlagyimir Bruter szakértő.

A meglehetősen bonyolult gazdasági helyzetben ilyen bónuszok kifizetése aláássa a társadalmi harmóniát az országban, tiltakozásokra készíti elő a talajt. Mellesleg ezzel magyarázható, hogy az emberek a Davosi és St. Moritz-i téli olimpia megtartása ellen szavaztak.

A 2022-es téli olimpia kérdése Graubünden kantonban került megvitatásra, ahol Davos és St. Maurice világhírű üdülőhelyek vannak. A körzet lakosságának többsége – 54 százaléka – „nemet” mondott az Olimpiának, mert negatív hatással lenne a környezetre.

Most a lehetséges jelöltek között vannak a német München, a norvég Oslo, a spanyol Barcelona, az ukrán Lviv és a lengyel Krakkó.

Forrás: ruvr.ru