Hajléktalanokat dolgoztatnak éhbérért részben bűnözők a fukusimai atomerőmű romeltakarításán. Sok szerencsétlen ember ráadásul nem hogy pénzkeresethez jut, hanem az étkezés és a szállás költségének levonása után még el is adósodik.

Sasa Seiji vasútállomásokon és a aluljárókban kezdi a napját hajléktalanok után kutatva. A korábban bokszmeccsek műsorvezetőjeként dolgozó 67 éves férfi nem szociális munkás, hanem "munkaerő-közvetítő". Azzal tölti nyugdíjas napjait, hogy fejenként 100 dollárnak megfelelő összegért hajléktalan embereket hajt fel munkásnak a fukusimai atomerőmű környezetében folyó romeltakarításhoz.

Sasa szerint számos hozzá hasonló "szakember" keresgél hajnalonta potenciális munkásokat a hajléktalanok ismert éjszakázó helyein. Ez a megszokott módja annak, ahogy embereket találnak a 2011. márciusi földrengésben és cunamiban lerombolódott nukleáris erőmű környékén folyó munkákhoz. Nagyjából a Balaton kétszeresének megfelelő területen szennyeződtek be a katasztrófában részben elpusztult épületek, utak és más építmények, amelyeket nukleárishulladék-lerakókban gyűjtenek. A kormány 35 milliárd dollárt költ a terület megtisztítására, ám a megfelelő irányítás és ellenőrzés hiánya miatt kaotikus körülmények között folyik a munka - derül ki a Reuters elemzéséből.

Embernepperek

Japánban mindig létezett a napszámosok feketepiaca Tokió és Oszaka környékén. Az 1964-es tokiói olimpia létesítményeit például ilyen munkások tömegei építették fel. Az elmúlt évben a katasztrófa környezetének legnagyobb városában, Sendaiban alakult ki új munkaerőpiac: a rabszolgasorban tartott munkásokat itt adják veszik az embernepperek. Az említett Sasát például az ősszel lekapcsolta a rendőrség, mert egy ismert jakuzatagnak adta tovább az utcáról felszedett szerencsétleneket. Végül elengedték, mert nem lehetett bizonyítani, hogy tudott volna "üzleti partnere" bűnöző voltáról.

A jakuzatag romos tömegszállásokon biztosít lakhatást és ételt a begyűjtött embereknek, persze nem ingyen. Az ilyen helyeken élők között akad olyan, akinek a költségek levonása után 10 dollárnak megfelelő zsebpénz marad a zsebében 1500 dolláros havi fizetéséből. Mások, akik rosszabbul fizetett helyen dolgoztak - az atomerőműtől távolabb lévő, kevésbé szennyezett romokat vagy talajt takarítanak el - egyenesen eladósodtak.

A munkások több közvetítőn keresztül jutnak el végső munkaadójukhoz. A piramis alján álló részben bűnöző csoportok felett kisebb, 15-30 főt foglalkoztató vállalkozások állnak, ezek felett vannak a kárelhárítást ténylegesen végző vállalatok. Nem véletlen, hogy a rendőrségi vizsgálatok előbb-utóbb elakadnak: a nagyobb vállalatok ugyanis csak az alattuk lévők ügyeibe látnak bele valamennyire, nem tudják kik azok, akiket ezek a cégek nekik közvetítenek.

Fantomok az atomzónában

Az óriási állami forrás Fukusima környékére vonzotta a japán építőipar apraja-nagyját. Részben a munkaerő-piaci szabályozás is felelős a megbízási piramis, az alvállalkozók alvállalkozói láncának kialakulásáért, ugyanis tiltja a nagyvállalatoknak az ideiglenes foglalkoztatást. Miután a viszonylag magas fizetésű állandó alkalmazottakat nem engedhetik meg maguknak, kisebb cégekkel dolgoztatnak. Ezek szerepelnek munkaadóként az üzletben, cserébe levonják az alkalmazottak bérének egy részét.

Senki sem tudja hány vállalkozás sürgölődhet jelenleg a veszélyes övezetben. A Reuters munkatársai 733 olyan vállalatot találtak, amely a környezetvédelmi minisztériumnak dolgozik. Egy 2,5 milliárd dollár összértékű szerződés teljesítésén 56 alvállalkozó buzgolkodott, pedig ez a tevékenység a legnagyobb radioaktív sugárzást kapott környezetben folyt, amelyet a kormány elkülönített a könyék többi részétől. A hírügynökség talált néhány olyan vállalatot is, amely semmilyen nyilvántartásban nem szerepel, azaz egyszerűen nincs, de mégis van.

Forrás: napi.hu