Nukleáris csapással fenyegette az USA Észak-Koreát, miután 1968-ban foglyul ejtettek egy amerikai hadihajót a Japán-tengeren. Az amerikai nemzetbiztonsági archívum új adatokat közölt az esetről.

A USS Pueblo az amerikai haditengerészet hírszerzési osztályának (NSG) volt az egyik kémhajója. 1968 januárjában a Sasebo támaszpontról indult útnak a Japán-tengeren az esetleges szovjet flottamozgásokat felderíteni, illetve az észak-koreai katonai kommunikációt lehallgatni.

Az amerikaiak szerint sosem hagyta el a nemzetközi vizeket, az észak-koreaiak szerint viszont behajózott az ő felségvizükre és tüzet nyitva rá foglyul ejtették a hajót, és teljes legénységét. Ezzel kezdetét vette a Pueblo-krízis, egy több mint egy éven át tartó túszdráma, ami nem kapott különösebb figyelmet a világsajtóban, mivel az éppen a vietnami háború egyik csúcspontjával, a Tet-offenzíva megindításával esett egybe.

Az amerikai hadsereg nem csak a rendszeresen megkínzott, 76 fős legénysége miatt aggódott, hanem a USS Pueblo fedélzetén található, az amerikai katonai titkosítást visszafejtő, szerkezetek miatt is. A hajó foglyul ejtésében valószínűleg a szovjetek keze lehetett, akiknek a dekódoló berendezésekre azért volt szükségük, hogy ellenőrizzék a hírhedt kém, John A. Walker által nekik eladott titkos információk valódiságát.

A válságot végül a szovjetek segítségével sikerült megoldani, illetve a Dél-Koreának nyújtott amerikai katonai támogatás megerősítésével. A sikert azonban komoly latolgatások előzték meg azzal kapcsolatban, hogy inkább erővel rendeznék a helyzetet. Eredetileg amerikai hadihajókat küldtek volna Wonsan, a legfontosabb észak-koreai kikötőváros közelébe erődemonstrálás és a diplomáciai követelések hangsúlyozása céljából. Vietnam miatt azonban az amerikai haditengerészet sem elegendő hajót nem tudott hadra fogni, sem a bombázást követő partraszállást nem tudta kivitelezni. Ráadásul a hírszerzés információi szerint a szovjet, és kínai beavatkozást is kockáztatta volna ezzel az USA. Így született meg végül az Operation Freedom Drop terve.

A csendes-óceáni flotta főparancsnoka, Ulysses S. Grant Sharp admirális által kidolgozott hadművelet során megszórták volna Phenjant és a fontosabb katonai célpontokat 70 kilotonnás atombombákkal, biztonságos távolból, rakétákkal indítva a tölteteket. Az amerikai hadsereg legfőbb döntéshozó kara, az egyesített vezérkar elfogadta a tervet, a vezérkari főnök, mint a védelmi miniszter és az amerikai elnök legfőbb katonai tanácsadója szintén. A diplomácia azonban kért még egy esélyt a békés rendezés érdekében, ami a szovjetek hathatós segítségével végül sikerült is.

A legénységet elengedték, de a hajó máig Phenjanban van, amelyet turistalátványosságként mutogatnak, az észak-koreai nép győzelmének emlékeként az agresszor Amerika felett. Sok évvel a válság után négy tengerész beperelte Észak-Koreát a kínzások miatt, és a bíróság meg is ítélt nekik 65 millió dollár kártérítést, amit azóta is próbálnak behajtani, az észak-koreai kormányhoz köthető, a bojkott miatt befagyasztott amerikai bankszámlákról.

Forrás: asiaport.hu Kattintson ide...