http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/5641-nemetorszag-jovatetelt-kell-fizessen#sigProId2b7b3a8f22
Egyre gyengül Németország pozíciója a leszakadóban lévő perifériaországokkal szemben; annak ellenére, hogy napokkal ezelőttig a politikai elemzők valószínűtlennek tartották, hogy a leszakadóban lévő Görögország sarcolja meg az Európai Unió fő gazdasági hatalmát, a tények rácáfoltak minderre. Joachim Gauck német szövetségi elnök a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában annak lehetőségéről beszélt, hogy Németország jóvátételt fizethet Athénnak a második világháború során okozott károkért. Elmondása szerint Németországnak vállalnia kell a felelősséget saját történelméért, és emiatt ki kell fizesse a kért kompenzációt Athénnak, mert annak elmaradása a felelősség hárítását jelentené.
Ez egy jelentős fordulatnak tekinthető, mivel a nyugati politikai elemzők közt mindeddig konszenzus volt abban a tekintetben, hogy a Sziriza párt mindössze belpolitikai stabilizálás céljából követel jóvátételt, de a gyakorlatban ez semmi kézzelfogható bevételt nem jelent majd a görög költségvetésnek. A tények azonban rácáfoltak minderre, és mára németországi vezetők is hangoztatják a jóvátétel fizetésének szükségességét. Miközben márciusban a német pénzügyminiszter még azt nyilatkozta, hogy Németország már megfizette a világháborús jóvátételt, mára ez a téma a német belpolitikában is vitatott kérdés lett.
A görög kormány Moszkvához fordulása lehetőséget adott arra, hogy Athén erősebb pozícióba kerüljön Németországgal és az Európai Unióval szemben. Oroszország pénzügyi segítséget ad Görögországnak, és az Európai Uniótól függés csökkentése miatt a nyugati országok is kénytelenek figyelembe venni a leszakadóban lévő perifériaország követeléseit.
Gauck szerint miközben a hivatalos kommunikáció szintjén Németország elutasítja a görögök kifizetésének lehetőségét, ez csak az erőpozíció látszatának fenntartását szolgálja, és a gyakorlatban már történtek lépések a kérdés rendezésére. Szerinte ennek előkészítését jelenti a közös német-görög pénzügyi alap létrehozása, ami a megkezdte a két ország közös történelmének újravizsgálását, vagyis gyakorlatilag megtették az első lépést arra, hogy az okozott károkat mai értékükben számszerűsítsék. Dimitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes áprilisi közleménye szerint Athén összesen 278,7 milliárd euró jóvátételt követel, amit egy az Igazságügyi Minisztérium rendelésére készített részletes összesítésre alapoznak. Mivel Görögország eddig összesen 115 millió eurót kapott az 55 évvel ezelőtt aláírt egyezmény alapján, a fennmaradó összeget a közeljövőben ki kell fizessék.
A tények azt mutatják, hogy a kifizetés háttérmunkálatai már zajlanak, és a német politikusok mindössze amiatt hallgatnak, mert el akarják kerülni, hogy minden olyan ország jóvátételt követeljen, ami a második világháború során német megszállás alá került, vagy amelyben a németeket kiszolgáló helyi kollaboráns kormány jött létre. Görögország példája pedig könnyen precedenst teremthet.
Németország nem mer határozottan fellépni a perifériaországokkal szemben, mert tartanak attól, hogy a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, fokozottan nyugatellenessé váló országok leszakadhatnak az Európai Unióról. Ha Görögország jóvátételt kap, abban az esetben Magyarország is benyújthat hasonló követelést Németország számára. Ennek lekommunikálására egyébként a kormány megtette az első lépéseket; Budapesten, a Szabadság téren a közelmúltban felállított emlékmű felirata a következő: “A német megszállás áldozatainak emlékére”. A kormány tehát megtette az első, bizonytalan lépéseket a második világháború során történtek újraértékelésére. Ha a görögöknek megkezdik kifizetni a jóvátételt, a magyar külügynek is lépnie kell. Ennek elmaradása esetén felmerülhet annak gyanúja, hogy a magyarországi kormány indirekt módon kiszolgálja a német külpolitika törekvéseit. Ha más perifériaországok benyújtják a számlát a 7 évtizeddel ezelőtt történtekért, hazánk kormányától is elvárható, hogy ne Németország gazdasági jólétét, hanem a magyar állami költségvetés bevételeinek növelését tartsa szem előtt. Magyarországon szintén mérhetetlen károkat okozott a háború, és ha nem is közvetlen a németek végezték a pusztítás nagy részét, a német expanzionizmus az okozott károk közvetlen kiváltó okának tekinthető, amiért vállalniuk kell a felelősséget.
Forrás: hidfo.ru Kattintson ide...