Alapító tagként száll be Ausztrália a Világbank konkurenciájának tartott, kínai vezetésű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankba. A kontinensnyi méretű ország azt vállalta, hogy 930 millió ausztrál dollárt (200 milliárd forint) tesz a projektbe öt év alatt. Japán és az Egyesült Államok nem túl boldogok a kínaiak ötlete miatt.

Mi a célja ennek a fejlesztési banknak?

A hivatalos indoklás szerint azért szükséges az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozása, mivel 2010–2020 között közel 8000 milliárd dollárnyi rés van aközött, hogy mekkora infrastrukturális beruházásra lenne szükség Ázsiában a gazdasági növekedés fenntartásához és a fejlődéshez, illetve hogy mennyi pénz áll rendelkezésre.

A burkolt cél is nyilvánvaló lehet, tudniillik Kína diktáló szerepkörbe akar kerülni Ázsiában, át akarja szabni az ottani gazdasági és geopolitikai erőviszonyokat.

Már számos nagyhatalom is a tagok között van

Korábban Európa vezető államai is jelezték már, hogy beszállnak a projektbe – nem véletlenül. Nagy-Britannia, Franciaország, sőt Németország is részt vesz a tervek szerint ázsiai utak, kikötők, vasútvonalak fejlesztését finanszírozó pénzintézet létrehozásában.

Ehhez csatlakozik most Ausztrália, és a tervezett hozzájárulással a hatodik legnagyobb tulajdonosa lesz az ázsiai beruházási banknak (jelenleg úgy néz ki, hogy Kínának 25–30 százalékos részesedése van, a második legnagyobb pedig India).

A kezdeményezéshez eddig 50 állam csatlakozott, a Kínával rendszeresen külpolitikai konfliktusokba keveredő Japán és fő szövetségese, az Egyesült Államok viszont kimarad. A két ország politikusai hivatalosan azzal indokolják a távolmaradást, hogy nem tartják átláthatónak az intézmény irányítási rendszerét – elemzők szerint viszont inkább attól tartanak, hogy Kína politikai befolyásának növelésére használja majd a gigabankot.

Nem kell aggódni

„Csatlakozásunkat rendszeres és mélyreható tárgyalások előzték meg, amelyeket Kínával és a világ más vezető hatalmaival folytattunk a témában” – idézi a BBC Joe Hockey ausztrál pénzügyminisztert. A politikus hozzátette, hogy nem aggódik amiatt, ami a japánokat és az amerikaiakat a hivatalos verzió szerint távolmaradásra ösztönözte. „Az AIIB irányítási struktúrája biztosítja, hogy minden érintett partner közvetlenül részt vehet majd a pénzintézet vezetésében, a döntések meghozatalában. A bank nyitott és átlátható módon működik majd” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A belépés szerinte lehetőséget ad Ausztrália számára, hogy együtt dolgozzon szomszédaival és legnagyobb kereskedelmi partnerével, gazdasági növekedést és munkahelyeket teremtve. Hockey azt is elárulta, hogy a bank 20 milliárd amerikai dolláros befizetett tőkével, összesen pedig 100 milliárdos jegyzett tőkével jön majd létre.

Átalakuló gazdasági erőterek

Az USA eddig homokba dugta a fejét, rosszul reagált Kína növekvő szerepére, és a most formálódó kínai kezdeményezés akár komoly csapást jelenthet az amerikai dominanciára – idéztük nemrég az Investor hasábjain Larry Summers korábbi amerikai pénzügyminisztert.

Szerinte Kínának elege lett abból, hogy egyik gazdasági világszervezetben sem ismerik el növekvő befolyásukat és gazdasági hatalmukat. Az IMF-en belül is csak alig 4 százaléknyi szavazati joguk van, szemben az amerikai 17 százalékkal. Hasonló a helyzet az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) esetében is, ahol az USA és Japán a fő döntnök, az ő érdekeik határozzák meg azt, hogy milyen területeken és mely országok kaphatnak fejlesztési hitelt.

Jól jelzi viszont a helyzet változását, hogy Amerika még a szövetségeseit sem tudta lebeszélni az AIIB-hez való csatlakozásról. (Belépési szándékát egyébként Magyarország is jelezte.)

Bárki csatlakozhat

Lou Csi-vej kínai pénzügyminiszter ugyanakkor ma Washingtonban arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy Kína nyitva hagyta az ajtót az Egyesült Államok és Japán előtt, a két ország bármikor csatlakozhat.

A párbeszédre szükség is van, legalábbis Soros György szerint. A magyar származású milliárdos egy május végi, Bretton Woodsban megtartott világbanki konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak jelentős engedményeket kellene tennie Kína felé – például be kell venni a jüant a Nemzetközi Valutaalap devizakosarába. Ha ez megtörténik, azaz a kínai jüan is globális valutává válik, akkor az erősíthetné a két világhatalom gazdasági rendszerei közötti kapcsolatot. De ha mégis elmarad ezen előremutató gesztus, akkor könnyen előfordulhat, hogy Kína az egyre agresszívabb Oroszország karjaiban talál majd 'menedéket', megnövelve egy világméretű háborús konfliktus kirobbanásának esélyeit - fejezte ki aggodalmait a milliárdos befektetési guru.

Forrás: investor.hu Kattintson ide...