A valutaárfolyamok ugrándoznak, az üzérek aranyba, élelmiszerbe és nyersanyagba fektetnek be, a közgazdászok spekulálnak: talpon marad-e az euró és létezhet-e a világ a mindenható dollár nélkül? Milyen lesz a jövő valutája?

A 2008-as válság megszilárdította a dollárt bírálók állásait – hegemóniája túl sokba kerül a világgazdaságnak. Még egy sajátos „szuverenitási díszszemle” is lezajlott, amikor egyes országok, sőt egész térségek jelentették be, hogy a kölcsönös elszámolást nem dollárban szándékoznak végezni, hanem nemzeti pénzegységekben. 2010-ben ezt a döntést nyilvánosságra hozta Oroszország és Kína. Ugyanaz a Kína, de már Japánnal bejelentette, hogy 2012 júniusától elkezdik valutáik közvetlen cseréjét anélkül, hogy azt dollárba konvertálnák.

A szakértők a legvalószínűbb trendnek tartják a tartalék világvaluta helyettesítését néhány regionális valutával. Mihail Hazin pénzügyi szakember ezt a folyamatot hosszadalmasnak, de visszafordíthatatlannak tartja.

- Az lesz a vége, hogy a világon kialakul néhány deviza-övezet, és a dollár szerepe a dollár deviza-övezeten kívül igen csekély lesz. Szinte bizonyos, hogy lesz három zóna: a dollár, az euró és a jüan. Lehet, hogy lesz még két-három. Az euróval kapcsolatban az USA most mindent megtesz, hogy ott ne alakulhasson ki övezet.

De a globális gazdaság nehezen tud meglenni egységes értékmérő nélkül, ami most a dollár. A sokféle pénzegység nehezíti az elszámolásokat, kevésbé stabillá és kevésbé rugalmassá teszi a rendszert. Végső soron a világnak szüksége lesz „fő” valutára: a kérdés csak az, hogy melyik ország lesz ennek kibocsátója – jegyzi meg Vlagyimir Bragin, a pénzügyi piacok elemzője.

- Előbb vagy utóbb a világgazdaság választani fog. Ez az ország gazdasági erejétől függ, attól, hogy mennyire bíznak benne a beruházók. Egyrészt az országnak gazdasági óriásnak kell lennie, másrészt hatalmas adóssága kell hogy legyen. Nehéz elképzelni, ki képes Kínán kívül leváltani az Egyesült Államokat. De a probléma az, hogy Kína nem növeli aktívan adósságát.

A kis állami adósság nem az egyetlen probléma. A világ tartalékvalutájának kibocsátója csak szuperhatékony gazdaságú ország lehet. Az USA ilyen. Kína sikerei viszont az olcsó munkaerő tartalékokra épülnek. A kínai gazdaság a nyugati értékesítési piacoktól és a nyugati technológiák megszerzésétől függ. Amíg a helyzet nem változik, a jüan nem konkurense a dollárnak.

Esetleg vissza lehet térni az aranystandardhoz? Vagy hozzákapcsolni a tartalékvalutát a tőzsdei áruk készletéhez? Az üzérek egyre szívesebben fektetnek be nemesfémekbe, nyersanyagba és élelmiszerbe – mondja az értéktőzsde elemzője Jurij Danyilov:

- Még egy trendet vettünk észre – ez az áruk visszatérése a tartalékvaluta szerepéhez. Most megfigyelhetjük az érdeklődést az iránt, hogy részben visszakapja ezt a funkciót az arany. A piac a kockázatoktól az árukhoz menekül – nyersolajhoz, búzához, kukoricához, rézhez.

A szakértő nem zárja ki, hogy az ideális valuta nemzetek fölötti lesz. Igaz, hogy hasonló projektet már hoztak létre – a Nemzetközi Valutaalap 1969-ben kibocsátotta az úgynevezett SDR-t (speciális kölcsönzési jogok). Ez a készpénz-nélküli kvázi-deviza, melynek értékét a dollár, az euró, a yen, font sterling árfolyama alapján számítják ki. De a befektetők körében nem népszerű.

A visszatérést az aranystandardhoz számos közgazdász szintén valószínűtlennek tartja: a pénztömeg volumene több százszorosan meghaladja a felhalmozott aranytartalékokat. A próbálkozás, hogy a pénzt az aranyhoz kössék, hatalmas elértéktelenedéséhez vezet a nemesfémekhez képest.

Forrás: ruvr.ru

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 80 156 254 megtekintés

Videó: 52 672 554 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7536412

Jelenleg az oldalon

9
Online

Interreg CE1013 REFREsh