Washington nyomása Oroszországra, szankciókkal való fenyegetőzése azzal magyarázható, hogy szeretné lenyomni a gázárat Ukrajna számára és gyengíteni Moszkva utóbbi időben megszilárdult pozícióit.

A nyugati cégek azonban elégedetlenek az Oroszország elleni szankciókra való felszólításokkal. A német konszernek máris megtagadták oroszországi aktíváik visszavonását. Vajon ki fogja követni példájukat, tekintettel arra, hogy növekszik Oroszország és a Nyugat gazdasági együttműködése? Így, a Nagy-Britanniába irányuló gázszállítás 40%-os növekedést mutat. Vajon ki bizonyul erősebbnek ebben a harcban: a politikusok vagy a cégek?

Európai politikai szószékekről harcias beszédek hangzanak, azonban Európát rengeteg pénzügyi kötelezettség és több százmilliárd eurónyi kereskedelmi érdek szála fűzi Oroszországhoz. Európa nem szakíthatja meg ezeket a kapcsolatokat – véli Dmitrij Abzalov politológus.

– Az orosz piac Európa egyik legnagyobb és a legdinamikusabban fejlődő piaca. Az európai játékosok, elsősorban az olasz, német, francia, holland társaságok nem kívánnak kivonulni az orosz piacról. Az orosz piacon képviselve van a Volkswagen, az egész német autóipar, az éltechnológiai berendezésen működő társaságok, a Siemenstől és Philipstől kezdve, az energetikai szektorban az ENI, a Gaz de France, számtalan európai cég. Senki sem kívánja felgöngyölíteni tevékenységének alapvető irányvonalait politikai tüntető lépések miatt.

A helyzet a legbonyolultabb marad az ukrajnai elnökválasztás lebonyolításáig, aztán majd lecsillapodnak a kedélyek – véli Dmitrij Abzalov.

– Jelenleg Washington nyomást gyakorol. Azonban a gyakorlat azt bizonyítja, hogy hosszú távon az ilyesmi nem működik. Ezt a grúziai példa is szemléletesen bizonyítja. A legközelebbi időben, az ukrán elnökválasztásig, a helyzet meglehetősen bonyolult marad. De természetesen komolyabb gazdasági szankciókat nem fognak életbe léptetni Oroszországgal szemben.

Nem kevésbé fontos, hogy a politikusok sem gondolják mindig azt, amit hangoztatnak. Dmitrij Abzalov rámutat Angela Merkel szerepére az orosz-európai viszony fejlesztésében.

– Kemény nyilatkozatai ellenére Merkel volt az Északi Áramlat és a Déli Áramlat egyik kezdeményezője, ő vitte ezt keresztül az Európai Bizottságon. Ennélfogva mondható, hogy az üzletemberek napjainkban Oroszország partnerei, akik komoly politikai tartalékkal rendelkeznek.

Az üzleti kérdések szorosan összefonónak a politikával. És az olyan esetek, mint a Visa és Mastercard két orosz bank kiszolgálását sújtó korlátozások inkább azt bizonyítják, hogy az üzlet reagálása még politikai nyomás alatt sem lehet lényeges. A politikai szólamok egy dolog, a valós helyzet pedig egészen más.

Forrás: ruvr.ru